Kevés családon segít a kormány ötlete
Nem ért egyet a parlament által hétfőn megszavazott, - a lakáshitelesek megsegítéséről szóló - törvénnyel a Lakástulajdonosok Érdekvédelmi Szervezete.
2009. március 4. szerda 08:26 - HírExtra
Országbíró Zoltán, a szervezet elnöke szerint több százezer család esik ki az érintett körből amiatt, hogy a törvény csupán a szeptember 30. után munkanélkülivé válókra vonatkozik. A szakember úgy véli, a törvény hatályának a - válság miatt - részmunkaidős foglalkoztatottakra és így a lecsökkent jövedelmű rétegekre is ki kellene terjednie.
A lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvény nem érte el azt a célcsoportot - a lakástulajdonukra hitelt felvevők széles táborát - , akiknek ez a törvény megoldást kellenne, hogy kínáljon - mondta az InfoRádiónak Országbíró Zoltán, a Lakástulajdonosok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. Ezért a LÉSZ nem ért egyet a hétfőn megszavazott jogszabállyal.
A törvény értelmében áthidaló kölcsönt kaphat a banktól az az álláskereső, aki 2008. szeptember 30. után vesztette el a munkáját, és vállalja, hogy a lakásvásárlási, vagy -felújítási hiteléből a szerződés időtartama alatt havi minimum tízezer forintot törleszt.
Miért pont azzal a dátummal indul a gazdasági válság, amit a törvény korlátozásként megjelöl, azaz szeptember 30-ával? - tette fel a kérdés az elnök. Hozzátette: Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke is elismerte, hogy a törvény jelenlegi helyzetében több százezer lakáshitelest nem ér el a törvény hatálya.
Országbíró Zoltán kifejtette: a törvény semmilyen módon nem jelzi, hogyan kívánja megoldani a két év alatt felhalmozódó törlesztőrészletek kérdését. Hiszen jelenleg arról szól a jogszabály, hogy ugyan a kedvezményes időszakban tízezer forintot fizet a hitelfelvevő, de utána meg kell fizetnie az addigra már hátralékként felhalmozódó kölcsönt, tetejében a havi törlesztőrészletekkel.
Ráadásul, mint mondja, "nem lehet diszkriminálni" a munkahelyüket még épp megőrző, de nehéz helyzetbe került hitelfelvevőket; azokat például, akiket ilyenkor csak részmunkaidőben foglalkoztatnak, így van munkájuk, csak épp feleakkora bérért kell duplájára emelkedett törlesztőrészletet fizetniük. Ezért nekik is a törvény hatálya alá kéne tartozniuk.
Országbíró Zoltán szerint szükség lesz a nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan a bérlakásrendszer kiépítésére,. Ha bérlakássá válik az addigi magántulajdon, az sokkal humánusabb,mint a kilakoltatás vagy a végrehajtás.
Ha a kormány úgy döntött, hogy segíteni szeretne a nehéz helyzetbe került emberek problémáin, nem teheti meg azt, hogy illúziókat gerjeszt, és utána csak a rászorulók töredékének nyújt megoldást vélekedik a törvényről a fideszes Mádi László
A szocialista Szabó Lajos felvetésére, miszerint csak ennyire volt lehetőség, Mádi László úgy válaszolt, igaz, mivel egyáltalán nincs forrás, a kormány nulla forintot tervezett idén erre a konstrukcióra, aminek a hatásai a következő kormányt fogják terhelni,hiszen leghamarabb 2011-től jelentenek állami kötelezettséget.
A lakhatás emberi jog, az ezt veszélyeztető egyéb hiteleket, például a szabad felhasználású jelzáloghitelt is bevonná a képviselő a törvény hatálya alá, mivel annak általában a lakóingatlan a biztosítéka. Hozzátette: többfajta konstrukciót kellene kínálni az embernek. A mostani törvény csak néhány ezer embernek nyújt átmeneti könnyebbséget.
Reagálásában Budai Bernadett kormányszóvivő arra emlékeztetett, hogy a Fidesz nem szavazta meg a törvényjavaslatot, "ismét elmulasztva annak a lehetőségét, hogy a párt részt vállaljon a válság kezelésében. A legnagyobb ellenzéki párt ismét meghazudtolta saját szavait tetteivel és bebizonyította, hogy képtelen a válság kezelésével kapcsolatban döntéseket hozni."