Fűtőtestekkel mentenék meg a beteg denevéreket

A betegség a gombásodás miatt a denevérek orrán és szárnyain megjelenő fehér foltok miatt kapta az elnevezést. A gyilkos kór, amely kezdetben csupán a New York állam néhány barlangjában tanyázó denevéreket sújtotta, mára már 55 barlangban megjelent.

Az elmúlt három télen a denevérkór megközelítően félmillió bőregér pusztulását okozta, amelyek felébrednek telente, s éhen pusztulnak.

Míg a kutatók azt próbálják megfejteni, hogy a gomba okozza-e a denevérek pusztulását, vagy hogy megjelenése pusztán tüneti, a szervezet legyengülését jelzi, Justin Boyles és Craig Willis biológusok számítógépes modellezés révén betekintést nyertek a bőregerek hőháztartásába.

Abból kiindulva, hogy a beteg denevérek gyakrabban ébrednek fel téli álmukból, mint egészséges fajtársaik, s az ébrenlét alatt több zsírt égetnek el, hogy meg ne fagyjanak, a biológusok akkumulátorral működő fűtött dobozokat javasolnak a barlangokban elhelyezni.

A két kutató feltételezése szerint a denevérek, ha felébrednek, a barlang melegebb részeit keresik majd. E dobozokban menedékre lelhetnének, becses energiát takaríthatnak meg, s átvészelhetik a telet. Justin Boyles és Craig Willis a következő hónapokban Kanadában azt is meg szeretné figyelni, hogy egészséges denevérek használják-e a fűtött dobozokat.

Craig Willis professzort azonban aggasztja, hogy a beteg egyedek, átvészelve a telet megfertőzhetik nyáron az egészséges denevéreket.

David Blehert mikrobiológus szerint, aki azonosította a fehér orr szindrómában érintett gombaféleséget, nem kell aggódni a nyár miatt. A gomba ugyanis csupán a hidegben él és virul, a nyári meleget pedig nem bírja. Meggyőződése szerint a denevérpusztulás nagyságát tekintve megér egy kísérletet Justin Boyles és Craig Willis hipotézisének ellenőrzése.