Közös javaslat választási reformra

Az elképzelést bemutató Karácsony Gergely elmondta: javaslatuk célja, de nem elsődleges prioritása a parlamenti létszám csökkentése. A javaslatban 171 egyéni választókerületet és egy országos listát javasolnak; az országos listán az egyéni választókerületben nem hasznosuló szavazatokat és az országos listára leadott szavazatokat alakítanák át 149 országos listás mandátummá. Azzal, hogy a listás szavazatokat nem megyénként, hanem országosan összegeznék, arányosabban lehetne elosztani a mandátumokat a pártok között.

Karácsony Gergely hangsúlyozta: megvizsgálták, hogy az általuk javasolt módszer szerint hogyan alakultak volna a parlamenti pártok mandátumarányai a korábbi választásokon, és azt tapasztalták, hogy a tényleges és hipotetikus mandátumszámok közötti különbség 1 százalékon belüli, vagyis nem változnának a pártok mandátumhoz jutási esélyei.

Tölgyessy Péter politológus szerint az elkészített terv "becsületes javaslat", jó elképzelés, bár hibája, hogy mindössze 60 fővel csökkenti a létszámot. Megjegyezte: ha a képviselők nem költségtérítésként kapnák a pénz egy részét, hanem adózniuk kellene utána, ha szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok lennének, akkor - mint mondta - egy 200 fős parlament is többe kerülne, mint a mostani. Meglátása szerint egyébként az állampolgárok a parlamenti létszám csökkentésén akarják levezetni elégedetlenség miatti dühüket.

A javaslat tartalmazza a választókerületek átalakítását is, ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a körzetbeosztás kialakításánál nagy a visszaélés lehetősége, bármely párt javára lehet alakítani azokat a hatályos jogszabályok messzemenő betartásával.

Mint mondta, nincs "tökéletes megoldás", többféle igény van, amelyek egymást kizárják; a HVG és a Medián javaslata "egyensúlyt teremt az igények között". Álláspontja szerint a legfontosabb kérdésekben - mint a választási reform - nem lehet szakértői szinten megegyezni, a változtatáshoz szükséges, hogy a legfelső szinten legyen egyetértés a nagy pártok vezetői között.

Körösényi András politológus szerint a javaslat előnye, hogy megőrzi a jelenlegi rendszer főbb elemeit, a szavazat mandátummá alakításának módja azonos a maival. Ez azért fontos - mondta -, mert választók hozzászoktak ahhoz a rendszerhez, amelyben két szavazatot adnak le, egyéni képviselőre és pártlistára. A politológus nem látta jelentősnek a létszám-problémát.

Stumpf István, a Fidesz-kormány egykori kancelláriaminisztere, politológus szerint a javaslat olyan elemeket tartalmaz, amelyek politikailag nehezen támadhatók, és a tárgyalás alapját képezhetik. Kifogásolta a megyei lista eltörlését, mert így a pártvezetések a mostaninál nagyobb döntési szabadságot kapnak abban, hogy kiket juttassanak be a parlamentbe, a regionális, megyei politikusok pedig jobban ki lennének szolgáltatva "a pártelit szelekciós szándékainak".

Megjegyezte: ha átalakítják a közigazgatási rendszert, akkor célszerű lenne ezzel párhuzamosan átalakítani a választókerületi rendszert is, és akár a kistérségekre alapozni az egyéni választókerületeket. Erre reagálva Tölgyesi Péter megjegyezte: a kistérségre nem lehet alapozni, Debrecen önmagában egy kistérség, de három választókerület.

Wiener György, szocialista országgyűlési képviselő szerint a javaslat problémája, hogy a jelenlegi rendszer torzító hatását viszi tovább, a kompenzációs mechanizmus miatt pedig gyakran "megfordul" az eredmény. Álláspontja szerint a létszám alapkérdés, és a pártok között a fő választóvonal, hogy tovább arányosítsák-e a magyar választási rendszert vagy sem. A szocialisták a rendszer arányosítása mellett vannak.