Boldog nőnapot! Videóval kampányol az Amnesty International

A két civil szervezet a nők társadalmi szerepvállalásának jelentőségére, és egyben a roma identitás összetettségére hívja fel a figyelmet négyperces videofilmjében. A téma
aktualitását a hazánkban és más országokban tapasztalható, a társadalmi kohéziót gyengítő, szélsőséges roma ellenes erőszakos megnyilvánulások adják. A videó március 7. és 11. között több köztéri videó felületen is megtekinthető. A videón Európa különböző országaiból származó roma női emberi jogi aktivisták mesélik el személyes történetüket, az emlékezést európai roma telepekről készített képkockák kísérik. A filmben szereplő nők három kategória mentén azonosítják magukat, etnikai hovatartozás alapján romaként, születési hely szerint európaiként, és nem szerint nőként tartják számon magukat. A nők emberi jogi aktivistaként, illetve a család vagy a közösség felelős tagjaként aktív szerepet vállalnak a társadalmi folyamatok alakításában. Bár az elmúlt évszázadban a nők emberi jogi helyzete fejlődésen ment keresztül, további elkötelezett munkára van szükség. A nők a világ számos pontján fáradhatatlanul küzdenek az őket megillető jogokért.

2006 novemberében Macedóniában roma női szervezetek koalíciója kiadott egy dokumentumot, melyben a roma nők társadalmi helyzetének előmozdítását követelte. A dokumentum emberi jogi szempontok mentén átfogó ütemtervet javasolt a macedón kormánynak, hogy az hogyan biztosíthatná a roma nők jogait. A javaslatokat azért nyújtották be, mert a macedón kormány nem tudott előrelépést felmutatni abban, hogy biztosítja a roma állampolgárok politikai, gazdasági és társadalmi jogait, és nemzetközi szervezetek által támogatott projektek vették át a felelősséget a kormánytól.

A nők továbbra is elszenvedői a diszkriminációnak, és gyakran válnak az erőszak áldozataivá. Ez lehetetlenné teszi függetlenségüket, és megfosztja őket alapvető emberi jogaiktól. 2007-ben Zakia

Zakit, az afganisztáni Parwan tartományban található Béke Rádió igazgatóját agyonlőtték, mert felszólalt a helyi hadurak ellen. A 2001 októberi amerikai intervenció óta az afgán nők emberi jogi helyzete még mindig kilátástalan annak ellenére, hogy a talibánok bukása óta javult a helyzet. Számos afgán nő életében még mindig jelen van az erőszak, az emberrablás, a családon belüli erőszak, a nemi erőszak, a kényszerített házasság, vagy az emberkereskedelem. A nőknek pedig mindössze 35 százaléka részesül oktatásban, és csak 16 százalékuk tud írni és olvasni.

Libériában számos nő mutatott példát azzal, hogy nyíltan beszélt életének azon szakaszáról, amit a fegyveres csapatokkal töltött. 1989 és 1997 között az országot sújtó fegyveres konfliktus során számos nőt ért szexuális erőszak, elrabolták vagy arra kényszerítették őket, hogy a harcoló csapatokhoz csatlakozzanak, és harcosként, kémként, szakácsként, vagy hordárként szolgáljanak. A konfliktus után a társadalom megbélyegezte ezeket a nőket. A háborúban érintett lányok és nők száma 25,000-30,000 közé tehető. Sokan közülük azért küzdenek, hogy minél több

nő számára elérhető legyen egy jól felépítetett, gender-szempontú rehabilitációs és reintegrációs program.

Az Európai roma nő vagyok című kampányvideót Farkas Csaba, Kohut Péter és Bársony Katalin készítette, és az Amnesty International, a Duna Televízió és a Roma Integráció Évtizede Program hozzájárulásával, illetve a filmkészítők társadalmi alapú munkájával készült.

A film elérhető: http://www.youtube.com/watch?v=y3zhBvPn34o.