Valuta-probléma

A gyenge forint nem éppen pozitívum, főleg ha ennyire gyenge. Bár van az a kifejezetten áldásos hatása, hogy élénkíti a kereskedelmet - ugyanis akik közel vannak és euróval rendelkeznek, azok tömegével kelnek át a határon némi shoppingolás végett (elvégre itt a pénzük többet ér). Ám ennél sokkal nagyobb negatívumai vannak: például az importtermékek jelentős árnövekedése.

De gondolhatunk például azokra a tömegekre is, akik svájci frank alapú hiteleket vettek fel: a részleteik több mint 20 százalékkal is emelkedhettek az év eleje óta, ami a válsággal egybekötve könnyen oda vezethet, hogy képtelenek fizetni azokat, és tulajdon (sokszor lakás) nélkül maradnak. Arra nem is akarok kitérni, hogy akiknek még maradt pénzük nyaralásra, azok is horribilis összegekért juthatnak csak a külföldi valutához. De mit lehet a gyenge forint ellen tenni?

Monetáris tanács

A monetáris tanács a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb döntéshozó testülete, amely feladata az infláció leszorítását célzó független monetáris politika megvalósítása, a jegybanki alapkamat megállapítása, és a forint védelme. Eme testület két rendkívüli gyűlést is összehívott (most pénteken és vasárnap), aminek hatására forint rögtön erősödött (az euróval szembeni 315-ről 309-re) de ez azonnal el is kezdte veszíteni az értéket (nemsokkal később már 312-nél járt).

Azonban Simor András, az MNB elnöke ma az MR1-en elhangzott interjújában beszámolt a konkrét lépésekről is, amik kissé biztatóbbak, mint maguk a rendkívüli gyűlések tényei. Legmegnyerőbbnek az hangzott, hogy egyszerre több oldalról közelítik meg a problémát: rövidlejáratú eurót bocsájt a pénzintézetek rendelkezésére (tehát megkezdik az EU-s források piacra vetését), valamint eurót ad el és forintot vásárol a devizapiacon. Ezek mind a forint erősödéshez vezethetnek, de nincs kizárva egyéb lehetőségek használata sem - amennyiben ezek nem segítenek a várt mértékben -, mint például a kamatemelés. Sőt, az egész monetáris politikai eszköztár alkalmazására készek.

Simor szerint annak ellenére túlzott a magyar gazdaság fundamentumait érő, elmúlt hetekben kialakult leértékelődési nyomás, hogy az elmúlt hónapokban a magyar gazdaság elkezdett alkalmazkodni az új világgazdasági helyzethez és a belföldi megtakarítások is újra növekedtek. Ha mindezt szigorú költségvetési politika kíséri, az jelentősen javíthatja az ország egyensúlyát.

Az elemzők mást mondanak

Sok szakértő és elemző szerint tényleg jót tett - mind az ülés, mind az interjú - a forintnak, ám ezek csak rövidtávon hozhatnak eredményt. Hosszútávon viszont úgy vélik - a Raiffeisen Bank szakértője kivételével -, hogy a forint továbbra is gyengülni fog, akár 330-340-es árfolyamot is elérhetik, ami a válság továbbmélyülését jelenti. Abban az egyben viszont mindenki egyetért: a nemzeti bankok önmagukban képtelenek megvédeni a nemzeti devizákat.

Az is biztos, hogy a tartós árfolyamnövekedés az árak drágulásában is megjelenne, tehát nem árt valamit mielőbb kitalálni. Azonban túlzottan elszállni sem szabad: az EU-s források hibás felhasználása, vagy a meggondolatlan kamatemelés súlyos következményekkel járna. Reménykedni és bízni tehát szabad abban, hogy az MNB ügyes lesz és megoldja valahogy a problémát, de nem árt felkészülni a legrosszabbra.