Kaiser Edét és társát jelentős értékre elkövetett lopás bűntettével vádolják. A vádirat szerint 2002. május 12-én az A4-es autópálya nickelsdorfi pihenőhelyénél lévő pénzváltóból, felfeszítve az annak helyet adó konténer ablakát, több mint 35 millió forintnak megfelelő valutát lopott Kaiser Ede, miközben az alkalmazott kávéért ment a közelben lévő benzinkúthoz.

Társa, Sz. Csaba, az ügy másodrendű vádlottja mobiltelefonon keresztül tájékoztatta az alkalmazott mozgásáról Kaisert - közölte az ügyész.

Kaiser Ede a tárgyaláson azt mondta, "rejtett szándéka volt", hogy kifosztja a pénzváltót, és a cselekménybe nem vont be senkit, Sz. Csabára is csak az utazás finanszírozása miatt volt szüksége. Közölte, hogy - a vádirattal ellentétben - Sz. Csaba és közte nem volt semmiféle összekötetés a cselekmény ideje alatt.

A másodrendű vádlott ártatlannak vallotta magát. Azt mondta, nem tudott arról, hogy Kaiser mit tervezett, mit csinált a pihenőhelyen, és a lopásról csak később, a rendőröktől szerzett tudomást. Csupán szívességből volt ott, mert Kaiser arra kérte, hogy bérelt mikrobuszával parkoljon le a pihenőhelyen - tette hozzá.

A bíróság a tárgyaláson meghallgatott több tanút, köztük az ausztriai benzinkút presszójában akkor pultosként dolgozó magyar alkalmazottat is. Az eljáró bíró közölte, hogy a bíróság írásszakértőt rendel ki a mikrobusz bérbeadására vonatkozó szerződés megvizsgálására.

A tárgyalást elnapolták, a per június 24-én folytatódik.Kaiser Ede életfogytig tartó szabadságvesztését tölti a móri bankrablás miatt - annak ellenére, hogy Weiszdorn Róbertet is elítélték első fokon ugyanezért a bűncselekményért.

Kaiser Ede korábban, amikor arról kérdezték, miből volt pénze a móri bankrablás után, már hivatkozott arra, hogy az ausztriai pénzváltó kifosztásából van annyi pénze.

A 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás után néhány héttel - bár először két másik férfira gyanakodott - a rendőrség Kaiser Edét és Hajdú Lászlót nevezte meg lehetséges elkövetőként. Kaisert 2004 decemberében első fokon a Fővárosi Bíróság, majd 2005 októberében jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla bűnösnek találta és tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. Hajdú László esetében a táblabíróság új eljárást rendelt el, amelyben első fokon 2008 októberében felmentették a móri vádpont alól.

A Nemzeti Nyomozó Iroda 2007 januárjában jelentette be, hogy összefüggés van a móri bankrablás és a veszprémi postásgyilkosság között, majd egy hónappal később őrizetbe vett két embert, Weiszdorn Róbertet és Nagy Lászlót (utóbbi később öngyilkos lett). Weiszdornt első fokon, nem jogerősen tavaly decemberben el is ítélték nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés miatt.

Weiszdornék őrizetbe vétele után Kaiser Ede védője kezdeményezte a perújrafelvételt a móri ügyben. A perújítási tárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött meg, ennek során az ügyész maga jelentette be, hogy Kaiser Edének nincs köze a móri ügyhöz. Ítélet azonban még nem született a perújrafelvételi tárgyalás során.