A foltok minden emberi agyban megtalálhatóak függetlenül attól, hogy ateistáról vagy vallásosról van szó. Sok esetben a transzcendens hevület szervi bántalmakból, vagy idegrendszeri defektekből fakad, mint amilyen az epilepszia, ám a kutatók szerint itt egy olyan felfedezésről van szó, amely az egész emberi faj sajátosságára világíthat rá.

Tudósok, filozófusok és teológusok évtizedek óta vitatkoznak azon, hogy a vallásosság egy biológiai vagy inkább egy szociológiai jelenség. Nagy-Britannia egyik már-már celebnek számító evolucionista biológusa, Richard Dawkins egyenesen odáig ment, hogy a vallás nem más, mint egy kulturális vírus, ami egyik emberi agyról a másikra terjed, míg mások szerint a vallásosság egy olyan emberi tulajdonság, ami agyunk szerkezetéből fakad.

A Maryland-i Bethesda központi egészségügyi intézet kutatói, a közelmúltban 26 amerikai agyat tapogattak le azzal a szándékkal, hogy egyszer és mindenkorra eldöntik a viták. Jordan Grafman és csoportja a kutatások eredményeit az Amerikai Tudományos Akadémia hivatalos lapjában tették közzé, melyben megállapítják, hogy az agy behálózottságának azon része, mely a vallásosságot is irányítja „elsősorban a szociális gondolatokért, a nyelvért és a bonyolult logikai műveletekért felel”.

Rob Brooks, evolucionista biológus szerint, a tanulmány arra világít rá, hogy a vallásosság számtalan ponton érinti agyunknak azt a szegmensét, mely a nagyon összetett szociális interakciókért felel: „(a transzcendens viselkedés) agyunknak egy létező részét szipolyozza ki”. Brooks egyetért a kutatás vezetőivel abban, hogy - ha létezik Isten, ha nem, - a vallásos hit anatómiai lehetőség, és tudományos módszerekkel kutatható.

Dr. Grafman csoportja a vallásos hitet három „pszichológiai” komponensre bontja: az Istennel kapcsolatos érzelmek észlelése; Isten jelenléte a világban; valamint a vallással kapcsolatos tudás és dogmák. Ezt követően MRI képeket készítettek a páciensek agyáról, miközben a vallásukkal kapcsolatos állításokat kellett hallgatniuk. A letapogatás felfedte, hogy az alanyok agya ugyan úgy értékelte ki az elhangzottakat, mint ahogy egy szokványos szociális aktus közben elmélkednek barátaik viselkedéséről, környezetükről.

Istent az agyunk megszemélyesíti és biztosítja azt az interakciós keretet melyen belül „kommunikálhatunk” vele. A döbbenetes, hogy nem úgy gondolkodunk róla, mint mondjuk a matek leckéről, vagy a télapóról, hanem mint valós személyről, akivel napi kapcsolatunk van. Hardveresen tehát alkalmasak vagyunk a jelvételre. Figyelem! Templomtorony közelben optimálisabb lehet a térerő!