Az egyezmény aláírásakor meglepetést okozott, hogy a magyar részről nem a tervek kidolgozására a Gazprommal már közös vállalatot is alapító magyar Molt jelölték meg. A hivatalos indoklás szerint azonban a résztulajdonosoknak állami irányítás alatt kell állniuk, míg ez a Molról már nem mondható el.

Tavaly Veres János pénzügyminiszter – aki a létrejött orosz-magyar kormányközi bizottság társelnöke – még abbéli reményének adott hangot, hogy a vegyesvállalat az év végéig létrejöhet. Ez végül is nem valósult meg, mert a Gazprom az érintett államok esetében ugyanolyan szerződést kívánt kidolgozni, amihez még idő kellett (azóta már a bolgárokkal és a szerbekkel is létrehozták a vegyes tulajdonú cégeket).

A Gazprom és az MFB ma sem céges alapító okiratot, hanem csak egy ún. „együttműködési megállapodást” írt alá. Eszerint a felek továbbra is elkötelezettek a beruházás megvalósítása mellett. Az előkészületek összehangolására négytagú „irányítóbizottság” alakult, amely a jövőben – többek között – „irányítaná” a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét, illetve május közepéig véglegesítené a tervezet formájában most elfogadott céges alapító okiratot.

A most aláírt dokumentum szerint a Déli Áramlat magyar szakaszát legkésőbb 2015 végéig át kellene adni. Ez azért óriási jelentőségű kitétel, mert emiatt nemzetközi szinten ez az első olyan irat, amelyben a Gazprom konkrét ígéretet tesz a megvalósítás határidejére.

A létrehozott orosz-magyar vegyesvállalatot az alapító okirat szerint egy elnök és két vezérigazgató irányítja majd. Az elnöki poszton évente váltják majd egymást az orosz és a magyar fél jelöltjei. (Információink szerint az első elnök Erős János, az MFB vezérigazgatója lehet.) A vezérigazgatókat szintén a két fél jelölné.

Megéri ez nekünk?

A megkérdezett szakértők szerint a hazai szakasz költsége egymilliárd euró körül alakulhat. Ennek finanszírozására előzetesen már – a gázipar helyett – a hitelezésben járatos MFB ajánlotta is magát. Ha hozzávetőlegesen pontos ez az összeg, abban az esetben a magyar szakasz megtérülési ideje mintegy 20 év lesz.

Épül a hatalmas logisztikai központ

A gázvezeték ügye mellett a megbeszéléseken a közlekedési együttműködéshez kapcsolódóan a hosszú ideje megvalósítás előtt álló – magyar, orosz és ukrán részvétellel kialakítandó –, nagyobb részben EU-s forrásból finanszírozott záhonyi logisztikai központ kérdése is terítékre került.

A magyar kormány európai jelentőségű áruátrakodó központtá szeretné fejleszteni az ukrán határ melletti (záhonyi) logisztikai központot. Ennek érdekében már elkészítettek egy komplex fejlesztési programot, amelyet az EU is támogat.

A 2013-ig tartó projekt célja az, hogy a Távol-Keletről érkező áruk minél nagyobb arányban Záhonynál lépjenek az Unió területére. Mindezzel jelentős bevételre tehetne szert Magyarország. A beruházás költsége összesen 32 milliárd forint, ebből 20 milliárdot tesz ki a vágányhálózat felújítása, 8 milliárdot pedig a belső közút fejlesztése.

Ennek a transzkontinentális vasúti csomópont tervének jövőjét azonban beárnyékolhatja az a szlovák-orosz terv, amely szerint egy orosz szabványnak megfelelő – tehát szélesebb nyomtávú –vasúti vonalat építenének Szlovákián keresztül egészen Bécsig.

Malév-mentés

A tárgyaláson szó volt a Malév konszolidációjáról is, miután az utóbbi időben a magyar légitársaság (közvetett) kisebbségi tulajdonosává az orosz állami Vnyesekonombank lépett elő. Ugyanis a pénzintézet kezelésében áll az állami Aeroflot orosz légitársaság, amely átvenné a Malév operatív irányítását.

A Malév ügyét azonban még továbbra is függőben hagyták, mert az orosz bank egyelőre még nem vette át a korábbi tulajdonos részvényeit, így a légitársaság finanszírozása továbbra sem tisztázott.