WHO-programban veszünk részt

A program célja olyan tesztek felkutatása és értékelése, amelyekkel megfelelően lehet követni a humán papillomavírus (HPV) egyes típusainak előfordulásait a beoltottak körében és harmadik világbeli országokban - tudatta közleményben az MTI-vel a GenoID Laboratórium, amelynek GenoID Full Spectrum elnevezésű, magas és alacsony kockázatú HPV-típusokat kimutató tesztje megfelelt a WHO szigorú kritériumainak.
"A HPV különleges kórokozó, száznál több verziója ismert, közülük 14-15 okoz a méhnyakon olyan sejtelváltozást, amely később rákos elváltozássá alakulhat át" - mondta Nyíri Miklós, a cég ügyvezető igazgatója.

E 14-15 verzión belül a kórokozótípusoknak más és más a rizikófaktora. "Két típust, a 16-ost és a 18-ast tartunk igazán agresszívnak. Ezek ellen fejlesztett ki két cég vakcinát, amelyek megelőző oltást tesznek lehetővé, ezért adják fiataloknak. A mi tesztünk révén pontosan kimutatható, hogy a kórokozónak mely típusai vannak jelen a nők szervezetében" - mondta.

Nyíri Miklós ismertetése szerint a WHO azért kezdett ebbe a programba, mert bár sok teszt létezik a HPV kimutatására, nem lehet tudni mennyire megbízhatók. A WHO ezért olyan teszteket keres, amelyekkel az egyéb tesztek eredményeit lehet kontrollálni.

"Másrészt, ha fiatal lányok millióit oltják be a HPV 16-os és 18-as típusa ellen, nagy kérdés, hogy a továbbiakban hogyan alakul a többi típus +élete+. Valamelyik vírus esetleg gyakrabban lesz jelen a populációban, gyakrabban okoz majd rákot, erről nagyon keveset tudunk. A WHO nagyon fontosnak tartja, hogy az olyan populációban, amelynek jelentős részét beoltották, nyomon lehessen követni milyen HPV-típusok vannak jelen" - magyarázta az igazgató.

Nyíri Miklós kitért arra, hogy az Egyesült Államokban és Európában egy amerikai gyártmányú teszt terjedt el, amellyel nem lehet megkülönböztetni a kórokozó típusait. "Csupán azt lehet megmondani, hogy a nagyon veszélyes típusok közül akár csak egy is jelen van, de nem ismert, hogy melyik" - mondta.

Amikor azonban elkezdődik a vakcináció, tudni kell, hogy fertőzött-e a lány vagy nő, vagyis érdemes-e beoltani az illetőt. "Hiszen ha fertőzött, akkor nem érdemes beoltani. Viszont ha fertőzött, de nem a vírus 16-os vagy a 18-as verziójával, akkor mégis érdemes beoltani" - emelte ki Nyíri Miklós, hozzátéve, hogy ebben nyújthat segítséget a GenoID tesztje, amely nem csak többet tud a Nyugat-Európában jelenleg használatos módszernél, de lényegesen olcsóbb is.

A tesztek WHO által történő vizsgálata során minden résztvevőnek 40 számozott mintát küldtek, s meg kellett állapítaniuk, hogy melyben a HPV melyik típusa volt.

"Ez egy vakteszt. Direkt trükköztek, sok különböző típust, nagyon kicsi és nagyon nagy mennyiségben kevertek össze, hogy az egyik elnyomja a másikat. Ez a 40 minta 100-150 eredmény jelentett, s ebből csupán egy volt, amelyről jelenleg egyeztetés folyik.

Számunkra ez azt jelenti, hogy átmentünk egy abszolút vizsgán, ennél nagyobb próbatétel elé nem lehet állítani egy tesztet" - mondta.

Nyíri Miklós a magyarországi HPV-fertőzöttséggel kapcsolatban kifejtette, hogy egy kistelepülésen, ahol fix családi környezetben élnek az emberek, alacsony, a nők néhány százalékát érinti csupán. Nagyvárosi közegben a fertőzöttség elérheti 20 százalékot, viszont a 20 év körülieknek akár a fele is érintett lehet. "Ez nyilván az életmódból adódik.

Ez nem baj, mert a fertőzöttség 1-1,5 éven belül úgy eltűnik, mintha nem is lett volna. Gyakorlatilag mindenki, aki modern közegben él, élete során átesik HPV-fertőzésen" - hangoztatta.

Tájékoztatása szerint a nőgyógyászati citológiai vizsgálatoknak van egy "szürke zónája", amikor a lelet nem egyértelműen pozitív vagy negatív. "Ezekben az esetekben, ha elvégzik a HPV-tesztet és az pozitív, érdemes rendszeresen visszahívni a beteget vizsgálatra. Negatív eredmény esetében nem érdemes, 3-5 évig biztos, hogy nem alakul ki nála olyan elváltozás, amellyel foglalkozni kellene. Tehát ez egy negatív jellegű előrejelzés, ez a másik értelme a HPV-diagnosztikának" - hangsúlyozta Nyíri Miklós.