Mi történt az Antiszemitizmus konferencián?

A csütörtökön véget ért, kétnapos nemzetközi tanácskozáson szó volt az antiszemitizmus elterjedtségéről az európai országokban, a média és az internet szerepéről, a szólásszabadság és a holokauszt-tagadás összefüggéseiről, valamint a gyűlöletbeszéd büntethetőségéről.

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke arról beszélt, hogy alkotmánybírósági állásfoglalásra lenne szükség a gyűlöletbeszéd elleni hatékony fellépésért, ez segíthet a jogi bizonytalanság felszámolásában.

A hatályos jogszabályok alapján kialakult gyakorlatot sokan vitatják és vannak olyan vitás kérdések, amelyben maguk a bírók is igényelnék a válaszokat - mutatott rá. A magyar társadalom szerinte toleráns és befogadó, az antiszemita cselekmények száma nem magasabb, mint máshol Európában. A hatékony jogi védelemre azonban szükség van - hangsúlyozta felszólalásában a volt főbíró.

Ugyancsak a gyűlöletbeszéd elleni fellépést emelte ki Kis János, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója. Mint mondta, a gyűlöletbeszédet minél előbb törvényen kívül kell helyezni, fel kell ismerni, hogy a szólásszabadság nem lehet teljesen korlátlan. Felhívta a figyelmet arra, a magyar társadalom ebben a kérdésben is mélyen megosztott.

Konrád György író azt mondta, jelen van az antiszemitizmus Magyarországon, de nem az egész társadalomban, úgy fogalmazott, hogy csak egy kisebbség "szórakozik" ezzel. Az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy Magyarországon "elég komoly" probléma az antiszemitizmus, de még nagyobb baj a cigányellenesség.

A tanácskozáson Kovács András, a CEU professzora hangsúlyozta, hogy szerinte a következő évszázadokban sem tűnnek el az előítéletek, így a zsidókkal kapcsolatos előítéletek sem, éppen ezért nagy szükség van az oktatásra: meg kell előzni, hogy a sztereotípiák kialakuljanak. Emellett meg kell előzni azt is, hogy a sztereotípiák "izmusokká" alakuljanak - tette hozzá.

A CEU egy másik oktatója, Kovács M. Mária azt fejtegette, hogy a magyar közbeszédben sokszor még mindig két, párhuzamos történelem él: a magyaroké és a zsidóké.
A konferencia külföldi előadói között Werner Bergmann, a berlini Műszaki Egyetem antiszemitizmussal foglalkozó kutatóintézetének professzora felmérésekre hivatkozva közölte, a németek 12-20 százalékának vannak antiszemita nézetei vagy érzelmei.

Ismertetése szerint a második világháború végétől a kilencvenes évek közepéig folyamatosan csökkent az antiszemitizmus a német társadalomban, ezután azonban emelkedett egészen 2002-2003-ig. Azóta stagnálás, enyhe csökkenés tapasztalható. Ezt a stagnálást töri meg egy-egy konkrét eseményhez, például a közel-keleti konfliktus kiéleződéséhez köthető hirtelen növekedés, majd visszaesés. Hozzátette: a jövőben csökkenés várható, hiszen a fiatal generáció sokkal kevésbé antiszemita, mint az idősebbek.

Kitért arra is, hogy az antiszemitizmust tekintve továbbra is különbség van Németország keleti és nyugati tartományai között. Az egykori Kelet-Németország területén gyorsabban terjedt az antiszemitizmus, mint nyugaton, de mértéke még így sem érte el az utóbbiét. Növekvő antiszemitizmus tapasztalható nemcsak a szélsőjobboldalon, de a szélsőbaloldalon és a muszlim közösségekben is - mondta.

Antoni Sulek, a Varsói Egyetem professzora a tanácskozáson arról számolt be, hogy felméréseik szerint idén először haladta meg a zsidókat szimpatikusnak tartók aránya az őket antipatikusnak érzőkét Lengyelországban. Az adatok szerint három évvel ezelőtt a megkérdezettek fele még antipatikusnak tartotta a zsidókat, mára ez az arány 32 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan a zsidósággal szimpatizálók aránya folyamatosan emelkedett az elmúlt években, a legutóbbi felmérés szerint arányuk 34 százalék Lengyelországban.

A nemzetközi tanácskozást a Közép-európai Egyetem együtt szervezte a budapesti izraeli, az amerikai, a holland és a lengyel nagykövetségekkel, továbbá az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és a Konrad Adenauer Alapítvánnyal.