Minden kezdet hazugságokkal kezdődik

Kósa Lajos Debrecen polgármestere 1998-tól. A 2006-os választásokat részben azzal a kampánnyal nyerte meg, hogy az országrontó balliberekkel szemben Debrecen nem kiárusítja vagyonát, hanem folyamatosan gyarapítja azt. Ezzel ellentétben kiírt egy pályázatot a debreceni reptér eladásáról, amelynek négy döntőse, és az azt megtárgyaló zárt ülés is hatalmas port kavart (2007 szeptember).

Az ottani MSZP és SZDSZ a kezdetektől fogva tiltakozott az ügy ellen, és minimum nyílt ülést kívánt, de ezt a Fidesz elutasította. Ezért az MSZP és az SZDSZ tiltakozása jeléül kivonult a zárt ülésről, (ami kísértetiesen hasonlít arra, amit a Fidesz csinál az országgyűlésben, ha Gyurcsány szólal fel).

Végül kihirdeték a győztest: a Xanga Holding kft. összesen 5,1 milliárd forintért veszi birtokba illetve bérbe Debrecen egyik legértékesbb területét. Pontosabban: 700 millió forintot fizet részletekben az önkormányzati társaságért (Airport Debrecen Kft.), és további 4,4 milliárdot - ugyancsak több évre ütemezve - a fejlesztési területért (a repülőtér üzemi területét 75 évre bérbe, a további 124 hektár önkormányzati és 17 hektár állami tulajdont pedig végleg eladták). Csakhogy a mérkőzés sokak szerint csak álca volt, mindenki előre tudta az eredményt, méghozzá a Xanga háttere miatt (lásd keretes írásunkat).

A reptér elszállt, a gond megmaradt

A repteret egyébként azért kellett eladni - mint azt nagy nehezen az önkormányzat kinyögte -, mert veszteséges volt. Az hogy mennyire, kérdéses, ugyanis az önkormányzatnak -véleménye szerint - eddig 2,1 milliárdjába fájt a reptér (+1 milliárd támogatás), míg a Debreceni Vagyongazdálkodási Zrt. szerint ez az összeg 3,8 milliárd (az üzemeltetési költséget leszámítva).

Kósa azonban nem esett kétségbe, hisz azt mondta, "voltak olyan ráfordítások a repülőtérre", amelyek alapján e számok is stimmelnek (ha az ország költségvetését is így számolnák, akkor lehet régen nyereségesek lennénk - elviekben). Az ár (3.130+ÁFA/m₂) az MSZP-s képviselők szerint túlontúl baráti volt.

Minden esetre a Xanga hitelből kívánta kifizetni a költségeket, amibe a világválság rendesen beleszólt: ugyanis a bankok ekkor már nem vállaltak ilyen kockázatos hiteleket. Ő fizetési halasztást kért - és kapott -, majd elkezdte kínálni a debreceni ingatlanokat (hogy abból fizesse majd ki az összeget), noha az ingatlanok még nem is voltak az ő tulajdonában. Közben egyre jobban terjedt a hír: a Xanga soha nem fog fizetni, de ezt Kósa nagyban cáfolta. Végül tegnap végleg kiderült: a Xanga fizetésképtelen, ezért visszalép a szerződéstől. Erről tegnap ismét zárt ülésen tárgyaltak, amiről az ellenzék ismét kivonult.

Még mindig nincs vége

A józan és azt diktálja, hogy a város ezek után hagyjon el minden kapcsolatot a Xangával - de józan észről hazánkban szó sem lehet. Ugyanis a repülőtérre újabb balekot befektetőt keresnek, aminek felhajtásába belevonták a Xangát is. Ráadásul, bár a város behajtja rajta a szerződésben foglalt, szerződésszegés esetére beiktatott 455 milliós bánatpénzt, de azt tervezi, hogy visszafizeti az összes költséget, amit a Xanga a reptérre költött - ami lehet, több mint a bánatpénz. Ez olyan, mintha a káposztát megevő kecske gyomorfájás elleni gyógyszerét a káposzta tulajdonosa fizetné.

A költségvetést is érdemes átgondolni, hisz a Xanga erre az évre eső kétmilliárdja bele volt kalkulálva a 2009-es büdzsébe. De ennél sokkal érdemesebb lenne Kósa Lajos polgármesterségét átgondolni, hisz ő hangoztatta, hogy a Xanga mennyire jó választás, mennyire tőkeerős cég, és hogy mennyire ért a dolgokhoz - noha repterekhez eddig köze sem volt (és ezután sem valószínű, hogy lesz). De mint tudjuk, Debrecen hűséges város, és akkor sem vállna meg Kósától, ha kiállna a főtérre és azt mondaná: elkúrtuk! - ahogy tette ugyanezt az ország Gyurcsánynál is.