Újabb titkokra derül fény

A történész hangsúlyozta, hogy a mágnesszalag-bizottság munkája kifejezetten informatikai kérdések megoldására irányul, így abban nem vesznek részt a történészekből álló, általa vezetett bizottság (Kenedi-bizottság)tagjai. A mágnesszalag-bizottságban hat informatikus dolgozik. Kenedi János becslése szerint hat hétig tarthatnak majd az informatikai munkálatok, ezután a történészek értelmezik az adatokat.

Ez abból áll majd, hogy az elektronikus adathordozón szereplő információkat összevetik az állambiztonsági aktákkal, iratokkal, így kiderülhet, hogy mely iratokat semmisítették meg. Jelenleg 19 mágnesszalagról van tudomásuk, a Nemzetbiztonsági Hivatalban őriznek 18-at, míg az Információs Hivatalban egyet - közölte.

Hozzátette: a mágnesszalagokon található információknak az adatszolgáltatás szempontjából a papíralapúakkal azonos megítélés alá kell esniük, így ezek feltárására is a 2003/III-as törvény lesz a mérvadó. A kutathatóságot azonban a Kenedi-bizottság szeretné törvényi szinten szabadabbá tenni. A törvényelőkészítő munka az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban folyik, a mágnesszalagok sorsáról azonban a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter dönt.

Kenedi János felhívta arra a figyelmet, hogy a titkosszolgálati iratok digitalizált formában történő lementése az 1970-es években kezdődött meg, de a korábbi adatok egy részét is visszamenőleg felvitték. Ezt dokumentumok tanúsítják. A mágnesszalagokon biztosan szerepel a központi kémadattár, illetve a hálózati és a célszemély-adattár - tette hozzá.

A Kenedi János tudományos kutató vezette bizottság egy évig vizsgálódott a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, jelentésüket tavaly szeptember 11-én adták át Szilvásy György titokminiszternek. A testület munkájának egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy kiderült: megvannak azok az egyébként 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer szolgálatai vitték fel az ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait.