Ki jön Gyurcsány után?
Egyelőre csak annyit lehet tudni a leendő miniszterelnökről, hogy aligha lesz pártpolitikus. Összefoglaló ez eddigi nyilatkozatokból.
2009. március 23. hétfő 06:03 - HírExtra
Kiss Péter kancelláriaminiszter, az MSZP alelnöke az MTI-nek a párt elnökségének vasárnapi budapesti ülése után azt mondta: nem valószínű, hogy pártpolitikus lesz az új miniszterelnök, mert olyan jelöltre van szükség, aki képes nagy támogatottságot szerezni. Olyan új kormányt kell létrehozni, amely a jelenleginél jóval szélesebb politikai, parlamenti és társadalmi bázissal bír.
Gyurcsány Ferenc pártelnök az elnökségi ülés után azt közölte: az MSZP nyitott, nemzeti kormányt szeretne alakítani, amelynek az a célja, hogy a gazdasági világválság közepette olyan intézkedéseket hozzon, amelyek csökkentik a recesszió hatásait, mérséklik a szociális és foglalkoztatási feszültségeket, valamint segítenek, hogy mielőbb magára találjon a gazdaság.
Ehhez megállapodások kellenek, és az a jó, ha minél többekkel, minél szélesebb körben tudnak megállapodásokat kötni. Ezért minden parlamenti párttal tárgyalni akarnak - mondta. Kérdésre Gyurcsány Ferenc elmondta: az elnökségi ülésen elhangzottak lehetséges miniszterelnök-jelölt nevek, de az új kormányfő személyére sokakkal történő konzultáció után kell majd javaslatot tenni.
A Fidesz semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik egy új kormányról, hanem hétfőn benyújtja az Országgyűlésnek a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatát - mondta a Fidesz szóvivője. Szijjártó Péter kijelentette: "Magyarország bajai (...) jóval súlyosabbak annál, minthogy azokat háttér mutyikkal, pártok közötti zárt ajtós egyeztetéseken fel lehetne oldani" - közölte Szijjártó Péter sajtótájékoztatón, majd hozzátette: ami most zajlik, az az ország szégyene.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke azt mondta: elkötelezett reformpolitikát támogat az SZDSZ, de nem törekszik semmiféle koalícióra. Gyurcsány Ferenc felelős és helyes döntést hozott. "Szükség volt erre a lépésre, mert egy olyan súlyos bizalmi és hitelesség válság alakult ki Magyarországon jó ideje már, amin változtatni kellett" - tette hozzá.
Az SZDSZ megyei elnökei állásfoglalásukban válságkezelő kormány létrehozását javasoltak. Hozzátették: amennyiben a szakértői, válságkezelő kormányt vezető új, közbizalmat élvező miniszterelnökben, a kormány tagjaiban, és a tartalmi kérdésekben sikerül megállapodni, az SZDSZ parlamenti képviselői vegyenek részt az új kormánytöbbség biztosításában. Ha erre az elkövetkező két hétben nem kerül sor, az SZDSZ ne rettenjen meg az előre hozott választások támogatásától.
Bokros Lajos szerint a kialakult helyzetben egyetlen fő kérdés van: kinek és milyen programja van a válság kezelésére; az MDF-nek és neki van erre programja. Programjuk azt állítja, hogy a válság nemcsak veszély, hanem esély is egyben - írta közleményben Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti listájának vezetője az MTI-nek.
"Veszély, mert a nem cselekvésnek súlyos lesz az ára: kockára teszi a 11. és a 12. havi nyugdíjat és bért, a hitelre vásárolt ingatlanokat és a munkahelyeket. Ugyanakkor esély is, mert itt az alkalom, hogy a jelenleg nem működő Magyarországot működő, versenyképes országgá alakítsuk, amely ismét a régió vezető országa lesz.
Stumpf István politológus, az egykori Orbán-kormány tagja szerint Gyurcsány Ferenc számára az volt a legfontosabb, hogy minél nagyobb támogatással válasszák pártelnökké, mert ez egy olyan biztos legitimációt ad két évig, ahonnan a politikai jövőjét újra tudja építeni. Gyurcsány Ferenc "szeretne a továbbiakban is az események meghatározó szereplője maradni" - tette hozzá.
Békesi László szerint a jelenlegi helyzetben az MSZP-ből vagy a szocialisták szűk köréből jelölhetnek ki miniszterelnököt, úgy, hogy csak egy egészen keveset módosítanak a kormány programján - a Horn-kormány volt pénzügyminisztere a Nap-kelte vasárnapi adásában arról is beszélt, hogy őt nem kérték fel kormányfőnek.
Békesi "ügyes taktikai húzásnak" nevezte Gyurcsány Ferenc lépését, hogy új kormányt és új miniszterelnököt javasolt. Szerinte ezzel Gyurcsány Ferenc egyrészt nem várta meg azt az elkerülhetetlennek látszó forgatókönyvet, hogy a gazdasági válság maga alá temeti az országot és a hatalmon lévő miniszterelnököt, másrészt pedig esélyt adott magának, hogy túlélje ezt a krízist.
A konstruktív bizalmatlansági indítványt a tervek szerint április 6-án nyújtják be, a parlament pedig április 14-én szavazhat róla.
Gyurcsány Ferenc kormányfő szombaton az MSZP tisztújító kongresszusán új kormány alakítását javasolta új kormányfő vezetésével. A miniszterelnök azzal indokolta döntését, hogy így az MSZP a többi párttal egyeztetve találhat majd egy külső személyt a hatékony válságkezeléshez.
Forrás: MTI