2024. november 21. - Olivér

Kitisztult a kép: már csak Surányin múlik, hogy ő lesz-e a miniszterelnök!

Surányi György volt jegybankelnökön múlik, hogy ő lesz-e Magyarország miniszterelnöke. A pénzügyi szakember mögé fel tud sorakozni az MSZP, az SZDSZ és az MDF is, így ő stabil parlamenti támogatásra számíthat.
2009. március 25. szerda 12:43 - Kesjár Norbert
Gyurcsány Ferenc hétvégi bejelentése után rekordgyorsasággal megkezdődtek az egyeztetések az MSZP és a két parlamenti kis párt, az SZDSZ és az MDF között, mert a szocialisták minél szélesebb támogatást maga mögött tudó „nemzeti kormányt” szeretnének. A megbeszélések végére mindössze egy jelölt maradt, akit mind a három párt hajlandó elfogadni.

Az MSZP „három huszára”

A következő miniszterelnök?
Surányi György 1954-ben született. Közgazdász, a CIB Bank elnöke. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott 1977-ben. 1979-ben közgazdasági egyetemi doktori diplomát szerzett. 1986-ban kandidátus, 1996-ban a közgazdaságtudomány doktora lett (habilitáció); majd elnyerte az egyetemi tanári címet. 1978 óta tanít egyetemen, jelenleg a Pénzügytanszék professzoraként, valamint a Közép-Európai Egyetemen egyetemi tanárként. 1977-től 1986-ig a Pénzügykutató Intézetben dolgozott kutatóként, osztályvezetőként. 1989 nyarán az Országos Tervhivatal államtitkárává nevezték ki, ahol elsősorban a rövid távú gazdaságpolitika, illetve a költségvetési és monetáris politika koordinációjáért felelt. A rendszerváltás után a független Magyar Nemzeti Bank első elnöke 1990 és 1991 között. Egy év múlva, 1992-től 1995-ig a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt.-nek a vezérigazgatója. 1995-ben ismételten felkérést kapott a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára. Megbízatása lejárta óta, 2001 elejétől a legnagyobb olasz bankcsoport, az Intesa Sanpaolo közép-és kelet-európai regionális vezetője. Munkaköréből adódóan irányítja és felügyeli a bankcsoport régióbeli leánybankjait. Emellett több nemzetközi, illetve magyar pénzügyi- és gazdaságpolitikai tanácsadó testületnek és vállalati igazgatótanácsnak a tagja.
forrás: XXI. századi Intézet
A szocialista párt kedd estére három főre szűkítette a jelöltjei listáját.

A szocialista frakció Glatz Ferencet, az Magyar Tudományos Akadémia volt elnökét látná a legszívesebben a miniszterelnökként. Az ő neve az elmúlt években egyébként többször felmerült fontos közjogi pozíciók kapcsán (legutóbb 2005-ben a köztársasági elnök-választáskor). A szocialisták elsősorban abban bíznak, hogy integráns személyisége erősítheti a kormány iránti bizalmat és az összefogást.

A másik jelölt Surányi György, aki korábban kétszer is volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Surányi azonban egy feltétellel vállalná a miniszterelnökséget: ha abban Orbán Viktor (azaz a Fidesz) is támogatná.

A Fidesz számára azonban „elvi és alapvető álláspont, hogy új kormány csak új választások után jöhet létre, és ugyanígy új miniszterelnököt is csak egy új választás után lehet jelölni, és ez független attól, hogy kiről van szó” – fogalmazta meg Szijjártó Péter, a párt szóvivője.

A harmadik jelölt pedig Vértes András, aki – a kormány gazdaságpolitikáját eddig erősen támogató – a GKI Gazdaságkutató Intézet vezetője.

„Glatz Ferenc, Surányi György és Vértes András is elvi hozzájárulásukat adták a jelöléshez, de végső döntést csak azután kell hozniuk arról, hogy vállalják-e a miniszterelnök-jelöltséget, ha már kiderült, megvan az elvi parlamenti többség a támogatásukhoz” – közölte a jelöltek megnevezése után Lendvai Ildikó frakcióvezető az egyik rádió esti műsorában.

Majd hozzátette:
„Csak az lehet miniszterelnök-jelölt, akit a frakció és az SZDSZ is támogat, a tárgyalások akkor válnak komollyá egy-egy jelölt esetében, amikor már a képviselőcsoportok tagjai is részt vesznek a megbeszéléseken. Nincs olyan jelölt, akinek a miniszterelnök-jelöltsége teljesen kizárt lenne.

Ha az SZDSZ és az MSZP is alkalmasnak tartja mindhárom jelöltet, akkor meghallgatják, hogy melyikük, milyen programot szeretne megvalósítani miniszterelnökként.”

A liberálisok csak az egyiket támogatják

Az MSZP először a volt koalíciós partnerrel, az SZDSZ-szel tárgyalt az új kormányról. A liberális párt álláspontját – többek között – Horn Gábor ügyvivő ismertette.

„Nagy feladat előtt állunk jelenleg, csütörtökig kell megállapodnunk egy miniszterelnök jelöltben. Meggyőződésem szerint van Magyarországon olyan személy, aki erre alkalmas.

Mi semmiképp nem pártpolitikusban gondolkodunk, a liberális párt nem is akar részt venni egy új koalícióban, hanem az a célunk az elkövetkezendő néhány napban, hogy az MSZP-vel közösen találjunk, a nemzetközi, pénzügyi világban is elfogadott személyt, aki tud alakítani egy új kormányt. Hangsúlyozni szeretném, hogy egy új kormányt, nem a jelenlegi kormány toldozgatását, foltozgatását.

Aki képes arra, hogy az elkövetkezendő egy évben, és csak egy évben, átmeneti időszakban a válságot kezelje. Ez a feladat, ha ez sikerül, akkor ebbe az irányba megyünk, ha nem, akkor marad az előrehozott választás, viszont, akkor minél előbb.”

Ma reggel pedig már – az MSZP jelöltjeinek bemutatása után – egyetlen személyre szűkítették a lehetséges jelöltjeik listáját.

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke ma az egyik reggeli televíziós műsorban már azt nyilatkozta, hogy számukra „csak Surányi György volt jegybankelnök az elfogadható jelölt”.

Az MDF azt támogatja, akinek jó a programja

Elvi kérdések
A Fidesz tisztán elvi politizálása nem meglepő és nem is egyedi eset a magyar politikában. Példának okáért a közelmúlt eseményei közül érdemes felidéznünk azt, amikor a 2006-os országgyűlési választások második fordulója előtt a jobboldali összefogás szükségességét hangsúlyozva a Fidesz – Bod Péter Ákost miniszterelnök-jelöltnek megnevezve – az MDF elvi álláspontjának feladását kérte. Akkor az MDF sem változtatta meg az álláspontját, s később ezért kíméletlen kritikát kapott a legnagyobb ellenzéki párttól.
A szocialisták az SZDSZ mellett az MDF-fel is egyeztetett az új kormányról. A megbeszélés után Dávid Ibolya pártelnök kizárta annak a lehetőségét, hogy az MSZP-vel közösen biztosítsák az alakuló új kormány parlamenti többségét, még abban az esetben sem tesznek így, ha az MSZP-nek és az SZDSZ-nek nem sikerül megállapodnia.

Az MDF szerint nem a személy a fontos, hanem a programja. Herényi Károly, a párt elnökhelyettese szerint mindhárom jelölt személye elfogadható az MDF számára, s noha nem fognak koalícióra lépni, fenntartotta annak a lehetőségét, hogy az új kormányt eseti jelleggel szavazatukkal támogassák az országgyűlésben.

Mi lesz ebből?

Az egyeztetések eredményeként a következő szituáció állt elő.

Az világos, hogy egyik párt sem akar koalíciót az MSZP-vel. Eseti jelleggel azonban támogatnának olyan kormányt, ami megvalósítja a pártjuk elképzeléseit is. Mivel mindkét párt a Reformszövetség programját tette a magáévá, ezért kézenfekvő, hogy annak egyes elemeit szeretnék viszont látni a kormányprogramban.

A legesélyesebb jelöltnek Surányi György lépett elő. Ő azonban a maga által támasztott feltétellel lényegében megkötötte saját kezét, hiszen a Fidesz – ebben a helyzetben – elvi okokból senkit sem támogat.

A koalíciós többség – várható – hiánya miatt az új kormánynak tehát elég szűk mozgástere lehet, s minden intézkedését egyenként kell elfogadtatnia legalább az egyik ellenzéki párttal.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását