Egyre több olyan humán kutatást végeznek, amelyek a magas koleszterinszint és a magatartászavarok, így például pánikrohamok közötti összefüggésekre derítenek fényt - olvasható a Discovery News hírei között.

"A kutyák esetében a farokkergetés sokszor pszichés trauma, sebészeti beavatkozás vagy betegség után lép fel" - jegyezte meg Hasan Batmaz, az Uludagi Egyetem Állatorvosi Karának kutatója, aki kollégáival a Journal of Small Animal Practice című szaklapban számolt be vizsgálatairól.

Némely fajta egyedeinél, így a bullterriernél és a német juhásznál gyakoribb a farokkergetés, mint másoknál.

A vizsgálat keretében a kutatók 15 olyan, amúgy teljesen egészséges kutyától vettek vért, amelyek megrögzötten kergették saját farkukat. Kontrollként 15 olyan eb vérét is megvizsgálták, amelyek csak ritkán vetemedtek farokkergetésre.

Mint kiderült, a kontrollcsoport egyedeivel összehasonlítva a notórius farokkergetők esetében szignifikánsan magasabb volt mind a "rossz koleszterin", az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein), mind a "jó koleszterin", a HDL (magas sűrűségű lipoprotein) szintje.

A kutatók magyarázata szerint a magas koleszterinszint a sejtmembránok áteresztőképességét változtatja meg, s ezáltal kihat az olyan agyi hormonok áramlására, mint a szerotonin, amely a hangulatot és a magatartást befolyásolja.
A szukák gyakrabban válnak notórius farokkergetővé, mint a kanok, ám ennek okát a kutatók nem tudták megmagyarázni.

Lisa Pettersont, az Amerikai Kennel Klub kommunikációs igazgatóját meglepték a török kutatások. "Érdekes ez a hipotézis, különösen amiatt, hogy általában nem vizsgáljuk a kutyák koleszterinszintjét" - nyilatkozta Lisa Petterson.

Mint kifejtette, a magas koleszterinszint a kutyák esetében nem mindig okoz olyan egészségkárosodást, mint az embernél, ezért a négylábúaknál nem vizsgálják annak értékeit az ebek rendes éves egészségügyi szűrővizsgálatán.
"A kutyák vérnyomását sem mérjük, hacsak egészen extrém tüneteket nem produkálnak" - tette hozzá.

Lisa Petterson kifejtette, hogy a kiskutyák esetében teljesen normális, ha saját farkukat kergetik, hiszen csupán testükkel ismerkednek. Ám amikor a farokkergetés az állat megrögzött szokásává válik, annak valamilyen belső vagy külső oka van.

Arra a kérdésre, hogy az alacsony zsírtartalmú diétával megelőzhető-e az ebek farokkergetése, Lisa Petterson kétségbe vonta, hogy a magas koleszterinszint a túletetés következménye lenne. Mint mondta, államilag határozzák meg az állateledel tápértékét, protein-, lipid- és víztartalmát.
"A kutyák nem habzsolják naphosszat a sült krumplit" - jegyezte meg epésen Lisa Petterson.