Siposné Sztankura Julianna pótdíjkezelési osztályvezető azt mondta: az 1-5 éves elévülési időn belül 880 ezer pótdíjazási ügyük van 15 milliárd forint értékben, ennél azonban jóval több, mintegy 19 milliárd forintnyi az elévülési időn túli pótdíjtartozása a BKV-nak. Az összesen 34 milliárdos kintlévőségből számításaik szerint 15-30 milliárd hajtható be. Az elmúlt évben 366 ezer esetben szabtak ki pótdíjat, becslésük szerint az utasok 20 százaléka fizette ki a kiszabott pótdíjat.

Elmondása szerint gondot jelent a pótdíjazásnál, hogy az ellenőrök nem hivatalos személyek, tehát nem kérhetik az utasokat okmányaik átadásra a személyes adatok rögzítése végett.

Sziebert György, a BKV jogi igazgatója arról tájékoztatott, hogy egy 1981-es minisztertanácsi rendelet értelmében a buszon, trolin és villamoson történt pótdíjazás elévülési ideje 1 év, ugyanakkor speciális jogszabály hiányában a HÉV-en, metrón és a kisföldalattin ez az idő 5 év. Hangsúlyozta, hogy az elévülés lejártával a pótdíjtartozás nem, csak a bíróság előtti követelhetősége szűnik meg, a szolgáltatónak ugyanúgy joga van továbbra is kérni a pénzét.

A jogi igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy minden egyes küldemény, amelyet a BKV a pótdíjazással kapcsolatban elküld, újraindítja az 1-5 év elévülési időt, tehát akár 2002-es követelés is elévülési időn belül lehet.

Tóth Sándor jegy-és bérletellenőrzési szakszolgálat-vezető elmondta, az ellenőrök nem vonhatják kétségbe az utas szavahihetőségét, ezért a büntetés kiszabásánál a bemondásra diktált adatokat az ellenőröknek el kell fogadniuk. Tapasztalatok szerint azonban az utasok 80 százaléka nem valós adatokat ad meg. Abban az esetben, ha a megadott adatokkal egy másik személyt találnak meg, a rendőrséghez kell fordulni - tette hozzá.

Szerinte motiválni kell az utasokat a jegyvásárlásra és ehhez szankciórendszer kell, ezért emelték meg jelentősen a pótdíjakat. Kérdésre válaszolva közölte: ha az ellenőröktől is lehetne jegyet venni, akkor mindenki tőlük venne és a bérletpénztárakban senki, mondván, csak akkor vesznek jegyet, ha az ellenőr "elkapja" őket.

Adataik szerint a metrón 8, a felszíni közlekedési eszközökön pedig átlagosan 16 százalék a bliccelők aránya.

Bolla Tibor gazdasági vezérigazgató-helyettes szerint az a gond, hogy az ellenőröknek, de még a rendőröknek sincs tekintélye, Magyarországon "iparág" lett a csalás. Szerinte részben megoldást jelenthet, ha a metróknál bevezetnék az úgynevezett e-ticket (elektromos jegyrendszer) rendszert. Erre több koncepció is volt, jelenleg is folynak a tárgyalások a bevezetésről, ehhez azonban tízmilliárdos nagyságrendű beruházásra lenne szükség a BKV részéről - mondta.