"Hacsak nem születnek gyakorlati intézkedések a globális pénzügyi rendszer perifériáján levő országok támogatására, a piacok újabb visszaesést fognak elszenvedni" - figyelmeztetett, és megjegyezte, hogy ugyanez történt február 10-én, amikor az amerikai kormány nem tudott gyakorlati lépéseket tenni az Egyesült Államok bankrendszerének újratőkésítésére. Hangsúlyozta: közös nevezőre kell jutni, meg kell védeni a periféria gazdaságait a pénzügyi csapástól, amelynek kiváltásához semmi közük.

A befektetési szakember a kongresszus külügyi bizottságának meghallgatásán kijelentette: Barack Obama amerikai elnök sikeressé tehetné a G20 találkozót, ha olyan megoldást javasolna, hogy a kelet-európai és afrikai fejlődő országok nagyobb összeget kölcsönözhessenek a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Megítélése szerint a világgazdaság feltőkésítésének sürgős feladatát elsősorban az IMF-nek kell végrehajtani; akármennyire is tökéletlen és sokan bírálják, ez az egyetlen rendelkezésre álló intézmény.

Rámutatott, a londoni találkozón várhatóan megduplázzák az IMF eszközállományát, de ez nem nyújt rendszerszintű megoldást a fejlődő világ számára. Úgy vélte, ilyen megoldást nyújthatna az IMF 1969-ben létrehozott úgynevezett különleges lehívási joga (SDR, a pénzintézet elszámolási egysége), amely szerinte nemzetközi tartalékvalutaként működhetne. Elképzelése szerint az IMF tartalékának egyszeri növelésén túl, évente jelentős SDR-t kellene kibocsátani, mondjuk 250 milliárd dollár értékben, amíg a recesszió tart.

Soros szerint a G20 csúcson már nem lehet egyetértésre jutni az SDR kibocsátásról, ám ha személyesen Obama elnök javasolná, akkor ez élénkítené a piacokat, miáltal a találkozó jelentős siker volna. A befektető figyelmeztetett: ha az Egyesült Államok nem lesz képes a várakozásoknak megfelelően megoldást találni a globális krízisre, akkor megszűnik domináns pénzügyi hatalom lenni. S ha a globális pénzügyi rendszer szétesik, valószínűleg Kína tör az élre.