Veszélyes a műtéti altatás?

A Mayo Klinika kutatói több mint ötezer, Olmstead megyében 1976 és 1982 között született gyerek esetében követték nyomon, hogy négy éves korukig hány műtéten estek át, továbbá milyen eredményeket értek el olvasási, írási és matematikai teszteken általános iskolától középiskoláig.

Azoknál a kisdedeknél, akiket csak egyszer kellett altatni, nem volt nagyobb kockázata tanulási zavar kialakulásának 19 éves korukig, de a kétszer vagy többször altatottaknak már 60 százalékkal nőtt az esélye arra, hogy tanulási problémája legyen azokhoz képest, akiknek nem volt műtétjük. A 3 éves kor előtt bekövetkezett három vagy több altatás megkétszerezte annak a kockázatát, hogy a gyermek a középiskola végéig nehézségekkel szembesüljön a gondolkodás, a beszéd, az írás vagy a számolás terén.

Az eredmények felelevenítik a régi vitát az altatás fejlődő szervezetre gyakorolt hatásairól. Korábbi vizsgálatok kimutatták például, hogy azok a patkányok, amelyek életük első hét napjában altatógyógyszereket kaptak, nehezen oldottak meg labirintusfeladatokat, amelyek emlékező- és gondolkodóképességeket feltételeznek.

Az 1960-as években, hasonló megfontolásból az orvosok csupán sekély altatást javasoltak a csecsemők műtéte során, vagy annak akár teljes mellőzését. Egyes szakértők úgy vélekedtek, hogy a babáknak még nem is elég érett ahhoz az idegrendszerük, hogy egyáltalán érezzék a fájdalmat.

A mostani cikk szerzői hangsúlyozzák, hogy még csupán előzetes eredményekről van szó, és nem biztos, hogy a tanulási nehézségek az altatások egyenes következményei. A több mint ötezer gyermekből 593-nak volt műtéti beavatkozása, és csupán százuknak volt szüksége kettőnél többre 3 éves koráig. Lehetséges, hogy valami más idézte elő a tanulási nehézségek későbbi kialakulását és egyben a műtétek és az altatások szükségességét is.