Ha most sem, akkor már mindegy

2008 novemberében Washingtonban összeült a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az EU-t tömörítő G20-ak csoportja, aminek legfontosabb határozata a most április 2-án, Londonban megtartandó csúcs kiírása volt (amire meghívást kapott Hollandia és Spanyolország is).

Azonban, ha most is csak egy újabb csúcs kiírását tudják elérni, akkor az egész szervezet hitelét vesztheti - hívja fel a figyelmet Luiz Inacio Lula da Silva, brazil államfő. Ezt a teóriát erősíti meg Soros György, amerikai-magyar üzletember is: katasztrófával érne fel, ha a G20-országok londoni csúcstalálkozóján nem születnek tényleges döntések. Ha a találkozó kudarccal végződik, akkor a globális pénzügyi és kereskedelmi rendszer "széthullik".

A tét tehát nagy, és az elvárások is ehhez megfelelőek. Ám egyes vezetők máris igyekeztek hűteni a kedélyeket, nehogy túl nagy legyen az esetlegesen kevésbé eredményes találkozó utáni pofára esés. Angela Merkel német kancellár például közölte: új, globális piaci rendszer felépítéséről van szó, aminek Londonban nem lehet teljesen a végére járni. „Természetesen a gazdasági válságot sem fogjuk megoldani ... nyilvánvaló, hogy megint le kell majd ülnünk”. A megegyezés sikerességét sok szakértő az EU-Amerika párbeszéd sikerességétől teszi függővé. Szerintük, ha sikerül közös nevezőre jutni, akkor minden elképzelhető.

Amerika kontra Európa

A legnagyobb ellentét Európa és Amerika közt a gazdaságélénkítésbe való további pénzek invesztálásánál van. Barack Obama, amerikai elnök jóval több pénz beleölését szorgalmazná a gazdaságélénkítésbe, amibe Anglia és Spanyolország még bele is menne.

Azonban az EU többi része - Németországgal és Franciaországgal az élen - azt mondja, hogy már eddig is eleget ölt bele, és a további összegek csak az országokat vezetnék adósságba. Németország nem tud többet gazdaságélénkítésre fordítani, mert már most is a növekedés serkentésére legtöbbet költő országok között van, és komoly közadósságot halmozott fel - mondta Merkel.

Jean-Claude Juncker, Luxemburg miniszterelnöke és az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke már élesebben fogalmaz: „Szó sem lehet arról, hogy az USA követelésére növeljük az összeget”, hisz az így is eléri a szervezet GDP-jének 3 százalékát.

IMF

A többi témában - a pénzügyi rendszer reformja és a szegény országok megsegítése - már nagyobb lehet az egyetértés. Valószínűleg bővíteni fogják az IMF hatáskörét, és megduplázni az intézmény tartalékait.

Az is az ötletek közt szerepel, hogy az IMF dupla annyi támogatást nyújthasson a bajba jutott országoknak, mint eddig, de ennek elfogadása koránt sem biztos. India és Japán közös gazdaságfejlesztő csomagot szeretne, de ezt többen nem támogatják.

Gordon Brown várhatóan a nemzetközi kereskedelem finanszírozási nehézségeinek csökkentését célzó nagy pénzügyi alap felállítását fogja javasolni. Az viszont mostanáig sem biztos, hogy mi lesz a pénzügyi reformok koordinációjának sorsa: egyetértés, vagy bukás.

Merkel azt a célt is kiemelte, hogy nem elég a világgazdaságot életre kelteni, és azt is biztosítani kell, hogy ilyen válság még egyszer ne fordulhasson elő. Erre javasolják, hogy töröljék el a Basel II-szabályrendszert, és helyette egységes, átalányjellegű tőkemegfelelőségi szabályokat léptessenek életbe.

Orosz és kínai félről felvetődött, hogy a dollár világvaluta szerepét le kellene váltani, és helyette a Valutaalap mesterséges elszámolási egységét, az SDR-t odarakni - de Európa egyelőre nem akar még egy összetűzési pontot Amerikával. Sokan fölvetették Kína egyre növekvő világgazdasági szerepét, sőt Soros György még azt a víziót is felvetette, hogy ha a csúcs - és vele Amerika - megbukik, akkor Kína veheti át a világvezető szerepét.

Környezet és kérdőjelek

A hangulat Londonban nem épp nyugodt: majd kétszáz szervezet jelentett be békés demonstrációt - a tüntetés útvonala érinti a parlament épületét, a miniszterelnöki hivatal utcáját, és a Hyde Parkot. Ám a találkozó globális volta miatt nem csak Londont rázták meg demonstrációk: Németország több városában a "nem fizetünk a válságotokért" mottóval tiltakoztak a húszak ellen.

Vannak azonban nem pont békés elemek is. A brit a rendőrségi hírszerzés "példátlan mértékű" előkészületi aktivitást észlelt anarchista és kapitalizmusellenes csoportok körében - a "Holtak kormánya" (Government of the Dead) nevű csoport például a Bank of England főépületét akarja elfogadni. Öt terrorgyanús embert pedig őrizetbe vettek,a vezetők többsége pedig már megérkezett Londonba. Egyébként az ünnepi, a válság miatt mindenféle extravagáns alapanyagot nélkülöző menüt Jamie Oliver sztárszakács készíti majd.

A G20 mindennek ellenére bizakodó: nyilatkozat tervezte szerint a jövő év végéig be kell indulnia a világgazdasági növekedésnek az eddig megtett költségvetési és banktámogató lépések, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) átalakítása és tőkefeltöltése révén.

Obama szerint például „már látszanak a stabilizáció első jelei az eddig megtett válságellenes lépések hatására” és most meg kell nézni, hogy ezek hogyan működnek. Az elnök szerint a londoni csúcs legfontosabb feladata az egységről szóló erőteljes üzenet" megfogalmazása, csakhogy félő, az egység csak az általános elvek szintjén, és a retorikában lesz tapintható, a konkrét, részletes intézkedésekben pedig elmarad.