Teát csak szertartásosan
A japán Uraszenke Teaszertartás Iskola 15. nagymestere ismerteti meg az érdeklődőket vasárnap a teázás hagyományaival, régi szokásaival az ELTE Lágymányosi Északi tömbjének előadótermében.
2009. április 1. szerda 08:17 - HírExtra
Japánban a teázás nem egyszerűen a kávézást helyettesítő, pihentető, felfrissítő időtöltés, hanem évezredekre visszatekintő különleges szertartás, része a mindenkori életmódnak, amelyet befolyásol az alkalom, az idő, és a résztvevőknek a társadalomban elfoglalt helye. A szigetországba a teát először valószínűleg a Tang dinasztia korabeli Kínával kialakított kulturális kapcsolatok idején hozták be.
A IX. század elején Kukai, a buddhista Singon szekta alapítója téglateával ismertette meg a japán udvart. A XII. századig a teaivás Japánban csak az udvar körében és buddhista szertartásokon volt szokásos - olvasható az Uraszenke Teaszertartás Iskola honlapján. A teaivás később a harcosok körében is népszerűvé vált. Ekkor a tea-összejövetelek féktelen mulatozásokba csaptak át.
Máskor a résztvevőknek különféle teafajtákat kellett felismerni és a győztest értékes díjakkal jutalmazták. A tea szürcsölése közben bőségesen fogyasztottak alkoholt, szerencsejátékokat űztek vagy versfüzéreket költöttek, netán büszkélkedtek az értékes, a teaiváshoz szükséges különféle drága kellékekkel.
Néhány elem az akkoriak közül a mai tea összejöveteleknél is ismeretes, ám a nagy lakoma helyett könnyű étkeket szolgálnak fel, alkoholból pedig néhány kis pohárka kortyolása illendő. A tea fogyasztásánál mindig fontos a környezet: részét képezik a hangulatnak a pompás virágokból és festett térelválasztók, az alkalomhoz, az évszakhoz illő, művészien elrendezett virágok, képek vagy kalligrafikus, függő papírtekercsek.
A teaivás módja attól is függött (és függ olykor ma is) hol, milyen körben történt: más volt a templomok szigorú szertartása, más az arisztokrácia tékozló társasági teázása, megint eltérő a polgári réteg szokásvilága, és mindezt tetézte e növény és ital szinte vallásos imádata, amely teaszobák és teakunyhók gondos kialakításában és meditációban nyilvánult meg. A XX. században nagy tiszteletnek örvendő teamesterek határozták meg a szabályokat, amely eme ital fogyasztását kísérte.
Többféle iskolát alapítottak, éltetve a régi hagyományokat és népszerűsítve azokat világszerte. Mára az Uraszenke lett a legelismertebb teaiskola Japánban, amelynek nagymestere Magyarországra érkezik a vasárnapi teakóstoló és teaszertartás bemutató alkalmából.
A teázás régi hagyományai iránt oly nagy az érdeklődés, hogy a világ minden tájáról - köztük Magyarországról is - érkeznek Japánba tanulók, akik el akajrák sajátítani az ottani teaszertartásokat.
A Japánban tanult teamestereket aztán a világ legelegánsabb szállodáiban alkalmazzák. Az magától értetődő, hogy komolyabb teázókban nem használnak filteres teát, hanem kis selyem- vagy muszlinpiramisokba kötik az egy-egy csészének vagy kannának megfelelő mennyiségű, kézzel gondosan válogatott tealeveleket, hogy aztán meghatározott szabályok szerint vízzel forrázva-felöntve fogyasszák. A magyarországi japán nagykövetség által támogatott vasárnapi rendezvényre ingyenes a belépés.
Forrás: MTI