Érdekes helyzetnek vagyunk tanúi Kelet Európában, hiszen míg a G20-ak, az USA, a nyugat-európai államok mindenütt egyfajta közös fellépésre törekszenek - a kormányok, és az ellenzék egyaránt -, hogy megoldják a gazdasági-politikai válságot, addig Kelet-Európában "mintha fittyet hánynának ezeknek a kihívásoknak" - vélekedett Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány igazgatója.

A szakértő úgy látja, ami Szlovákiában történt, az "egyfajta népszavazás volt Robert Fico politikája mellett". A szlovákiai szavazók nagy többsége számára ez a voksolás arról szólt, hogy a Dzurinda-kormány által végrehajtott reformpolitikát fellazító Fico-kormány intézkedéseit helyeslik.

Miközben Magyarországról úgy emlegetjük Szlovákiát, mint ahol keményen meg merték tenni azokat a reformlépéseket, amelyekre nálunk még csak készülnek, addig a szlovák társadalom választóinak többsége e reformpolitika fellazítása mellett voksolt - mondta Törzsök Erika, aki szerint ennek csak egy mellékjátszmája, hogy "lehúzták a magyar kártyát".

Törzsök Erika elmondta: a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a kampányban arra törekedett, hogy egységes párt képét jelenítse meg, s ilyen módon a saját vezetésének megerősítésére törekedett, nem pedig az ellenzék jelöltjének győzelemre juttatása volt a célja. Egy kisebbségi pártnak pedig távlatosan kellene gondolkodni - tette hozzá.

A 90 százalékot meghaladó magyar támogatottság az ellenzék jelöltjének azt jelzi, hogy az MKP és annak szavazóbázisa nélkül nincs erős ellenzéki összefogás Szlovákiában, s ez az egyik fontos üzenete a szombati voksolásnak - vélekedett Szarka László, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, aki szerint ez fontos fordulat lehet az MKP és az ellenzéki pártok eddigi hullámzó viszonyában.

Az MKP helyzetét Törzsök Erika úgy látja, hogy a mostani választás Slota pártját (Szlovák Nemzeti Párt) és Fico (Irány-Szociáldemokrácia) pártját még közelebb hozta egymáshoz és ez előre vetíti a következő választásokra az ő győzelmüket. Ezzel - vélekedett - az MKP koalícióképessége csökken.

Szarka László szerint másik fontos üzenete a szombati napnak a szlovákiai magyarok számára, hogy a szlovák közvélemény többsége még hajlamos a nacionalizmusra. Ezt csak a szlovák ellenzékkel való összefogással lehet fokozatosan visszaszorítani - szögezte le a szakértő, aki szerint a nacionalizmus tartós jelenlétével kell számolni Szlovákiában.

Szarka László - a választási eredmény tükrében - a magyar-szlovák kapcsolatokat úgy látja, hogy az újraválasztott elnök a kapcsolatok alakításában kevés jót ígér.
Emlékeztetett az eddigi kétoldalú elnöki találkozókra, ahol Gasparovic vagy nyíltan, vagy diplomatikusan, de visszautasította azokat a magyar kezdeményezéseket, amelyek a két ország kapcsolatában meglévő problémákat oldották volna meg. Vélhetően a Szlovák Nemzeti Párt támogatása ezt a magatartást erősíteni fogja - mondta.

Ivan Gasparovic jelenlegi államfő nyerte meg szombaton az elnökválasztás második, döntő fordulóját Szlovákiában.

A nem hivatalos végeredmény alapján Gasparovic megszerezte a szavazatok 55,54 százalékát, míg Iveta Radicovát 44,46 százalék támogatta. A választói részvétel 51,67 százalékos volt, ami mintegy nyolc százalékkal magasabb, mint a két hete lezajlott első fordulóban. A két jelölt közti különbség magasabb a vártnál.

Ivan Gasparovic élvezte a két legerősebb kormánypárt - az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) - támogatását, míg Iveta Radicová az ellenzék közös jelöltje volt, s mint ilyen maga mögött tudta a Magyar Koalíció Pártját (MKP) is.
Szlovákiában ez volt a harmadik közvetlen köztársaságielnök-választás. Gasparovic az első államfő, aki másodszor is mandátumot szerzett, s újabb öt éven keresztül ő lesz a pozsonyi elnöki palota lakója.