A bizalmi válság miatt megbukott a kormány. A képviselők előre hozott választásokat szeretnének, de csak ősszel. Addig átmeneti – szakértői – kormány fogja vezetni a kelet-közép-európai országot.

Csúfos vég

Ahogy azt már korábban megírtuk, Csehországban megbukott az igen-igen ingatag jobbközép kormánykoalíció. A kormány vesztét a múlt héten tartott, már-már menetrendszerű – sorrendben az ötödik – bizalmatlansági indítvány okozta.

A kelet-közép-európai régióban ez volt a harmadik kormány – a lett és a magyar után –, amely összeomlott az utóbbi időben. De lényeges különbség, hogy a lett és a magyar kormány elsősorban a pénzügyi-gazdasági válság miatt bukott meg, míg a cseh kabinet a politikai bizalomvesztés miatt került kilátástalan helyzetbe.

Csehország gazdasága ugyanis eddig jól viseli a gazdasági válságot. Ennek okai: az államadósság alacsony szintje, a cseh bankok stabilitása és a relatíve erős nemzeti valuta (a cseh korona) is megerősödött.

Miért most?

A csehek túlnyomó többsége – a felmérések szerint a megkérdezettek 70 százaléka – nem ért egyet azzal, hogy épp a cseh Európai Uniós elnökség kellős közepén buktatták meg a kormányt.

S bár már korábban is történt ilyen az Unióban (például Olaszországban), a csehek számára ez egy óriási kudarc, hiszen most adták először az EU elnökségét.

Az ellenzéki szociáldemokrata párt szerint azonban olyan mértékű bizalomvesztést szenvedett el a kormány, hogy emiatt minél hamarabb le kellett cserélni és helyére egy szakértőkből álló kabinetet kell választani, amely az előre hozott választásokig kormányozza az országot.

Szakértői kormányt alakítanak

A bizalmatlansági indítvány sikere óta – hasonlóan a magyar belpolitikai helyzethez – már rengeteg név felmerült, mint lehetséges miniszterelnök-jelölt.

Egészen tegnapig még az új kabinet hivatalba lépésének dátuma sem volt ismert, csak annyi volt biztos, hogy a leköszönő kormánykoalíció nem fogja végigvinni a cseh EU-elnökséget.

Azért, hogy a parlamenti pártok (a kommunista párt kivételével) elejét vegyék a további találgatásoknak, a hétvégén végre összeültek és megegyeztek a következő kormányfőről és hivatalba lépésének idejéről is.

A négy párt (a polgári párt, a kereszténydemokraták, a zöldek és a szociáldemokraták) először abban állapodtak meg, hogy az átmeneti kormány nem párttagokból fog állni.

„Annak érdekében, hogy széleskörű politikai konszenzus jöhessen létre, készen állunk egy nem politikusokból álló kabinet létrehozására, az összes demokratikus párt támogatásával” – erősítették meg a résztvevők.

Vasárnap késő éjjel pedig megszületett végre az egyezség a három jobbközép cseh kormánypárt és az ellenzéki szociáldemokraták között az új kormányfő személyéről is.

A megállapodás alapján Mirek Topolánek ügyvezető kormányfő javaslatára Jan Fischert, a Cseh Statisztikai Hivatal jelenlegi elnökét kérik fel a szakértői kabinet vezetésére.

Az egyezség szerint a szakértői kabinetbe nyolc tagot a kormánypártiak, hetet pedig a szociáldemokraták jelölnek. Az előbbiek nevezik meg többek között a védelmi és a pénzügyi tárca vezetőjét, az utóbbiak pedig a leendő belügy- és a külügyminisztert.

Külön kitétel volt a következő, amely a szociáldemokraták határozott kérésére került be a dokumentumban: a Topolánek-kormány egyetlen tagja sem kaphat tisztséget ebben az új kormányban.

Megegyeztek a tárgyaló felek abban is, hogy közösen elkészítik azt az alkotmánytörvény-tervezetet, amelynek elfogadása lehetővé teszi majd a képviselőház idő előtti feloszlatását és az előre hozott választások kiírását. Ennek időpontját pedig nagy valószínűség szerint október 9-10-ére vagy egy héttel később, 16-17-ére tűzik ki.

Sikeres lehet az új kormány?

A következő lépés az lesz, hogy Mirek Topolánek távozó miniszterelnök felkéri Václav Klaus államfőt, hogy Jan Fischert bízza meg kormányalakítással, aki így – a várakozások szerint – május 9-én lépne hivatalba. Így a szakértői kormánynak mindössze öt hónapja maradna a kormányzásra. Könnyen belátható, hogy ez az időtartam semmire sem elég, legfeljebb arra alkalmas, hogy „elvigye a balhét”, azaz meghozzon olyan válságkezelő intézkedéseket, amellyel a következő kormánynak már nem kell foglalkoznia.

A célt azonban megvalósítja ez az átmeneti kabinet: a kormányba vetett bizalom újra helyre áll, s ez a legszükségesebb ahhoz, hogy az ország továbbra is ellenálljon a gazdasági válság negatív hatásainak.