Mint Miklósity Szőke Mihály, a Biatorbágy és Törökbálint határában folytatott ásatás vezetője az MTI-nek elmondta, a sajtó képviselőinek jelenlétében kibontott korsó 2008 novemberében került elő egy villagazdaság maradványainak feltárása során.

A lelet érdekessége, hogy szinte pontosan egy évvel korábban néhány méternyire már találtak egy másik edényt, amely 247 ezüstpénzt, úgynevezett antoninianust rejtett. Az érmék a rajtuk látható császárportrék tanúsága szerint III. Gordianus (238-244) és Gallienus (253-268) uralkodása között készültek; a kincs tulajdonosa viszonylag rövid idő, mintegy 20 év alatt gyűjtötte össze a két korsóban elrejtett, külön-külön is kisebb vagyonnal felérő pénzmennyiséget - tájékoztatott a régész.

Miklósity Szőke Mihály beszámolója szerint az elrejtés oka nagy valószínűséggel a Duna-Tisza közéről érkező szarmata lovasnép, a roxolánok 260 körüli nagy erejű támadása volt, amely jelentős pusztítással járt Pannonia provinciában; az érmék ekkor kerülhettek a földbe.

A villagazdaság feltárásakor átégett agyagfal-omladékok, átégett padlók és rájuk zuhant, elszenesedett tetőgerendák nyomai kerültek elő, vagyis az épületek tűzvészben pusztultak el. A gazdaság rövidesen újjáépült, de az éremkincsekért elrejtőik már nem tudtak visszatérni.

A két korsó közül a nehezebbet az év első felében érintetlenül állították ki a Magyar Nemzeti Múzeumban, ezután kerülhetett sor a felbontására - mondták el a műveletet végző szakemberek. Vida István numizmata és Döbrentey Szilvia restaurátor tájékoztatása szerint az edényből mintegy 500 érem került elő, közülük több cementálódott, összetapadt példány, így a pontos számot csak a várhatóan több hetet igénybe vevő tisztítás után lehet majd meghatározni.

Mint az ásatás vezetője megjegyezte, az M1-es autópálya és az M0-ás autóút találkozásánál, a Hosszúréti-patak mellett 2007 nyara és 2008 novembere között végeztek feltárást. A több mint 65 ezer négyzetméternyi területen hét régészeti korszak - a neolitikum, a rézkor, a bronzkor, a kelta, a római és az avar kor, valamint az Árpád-kor tárgyi emlékei kerültek elő. Miklósity Szőke Mihály kiemelte a kelta La Téne-kultúra idejéből származó pecsételt kerámiák sorozatát, valamint az ásatás során feltárt összesen több mint 800 római kori érmét.

Az előkerült leletek a tisztítás után a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerülnek.