Szökni akart az afgán menekült

A Békés Megyei Hírlap arról számolt be szerdai számában, hogy egy 29 éves afgán férfi kiugrott az ablakon a békéscsabai menekülttáborban, mert nem akarta, hogy a hatóságok visszaküldjék Görögországba. A fiatalember gerincsérülést szenvedett, illetve eltörte egyik kezét és lábát. Az afgán elmondása szerint tettét az elkeseredettség motiválta, ugyanis úgy tudja, hogy a görögök "állatként bánnak a menekültekkel". Mindeközben hasonló okokból huszonhét afgán éhségsztrájkba kezdett a békéscsabai táborban.

Az unió által kidogozott dublini eljárás szabályozza, melyik állam köteles vizsgálni a menedékkérelmet. Ennek eldöntésénél fontos, hogy a kérelmező melyik tagállamban lépett a közösség területére. Az afgán fiatalember Görögországból érkezett, ezért a szabályok értelmében átadták volna a görög hatóságoknak - nyilatkozta a lapnak Ördög István, a BÁH menekültügyi igazgatója.

A BÁH szerdai közleménye szerint viszont a hírlap cikke nyomán több olyan információ jelent meg a sajtóban, amely tévesen tájékoztatja a közvéleményt. Mint írják: az újságcikkben szereplő afgán állampolgár egy társával együtt összekötött lepedők segítségével akarta az ablakon keresztül elhagyni az állomás területét. Az egyikük szökése sikeres volt, ő jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik. A másik férfi azonban balesetet szenvedett, mert a szökésnél használt lepedőt rosszul rögzítették.

A hivatal szerint a férfi "szándéka tehát távolról sem az öngyilkosságra irányult, és cselekedetét nem a rendőri intézkedéstől való félelem motiválta" tekintettel arra, hogy az esemény időpontjában rendőr nem is tartózkodott az állomás területén. A szökéssel a két afgán állampolgár a Görögországnak történő visszaadásról szóló hatósági döntés végrehajtását kívánta meghiúsítani - hívták fel a figyelmet.

A hivatal hangsúlyozza: a jelenleg Békéscsabán tartózkodó afgán állampolgárok nem mindegyike lehet érintett a Görögországnak történő átadásban. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy az éhségsztrájkolók közül több személy esetében döntött úgy a hatóság, hogy Magyarország folytatja le az eljárást, és ezért ők átkerültek a nyitott befogadó állomásra. A többség ügyében pedig még nem fejeződött be az előzetes vizsgálati eljárás - jelezték.

Az eset kapcsán a BÁH szükségesnek tartja azt is kiemelni, hogy az Európai Unió illetékes szerve a közelmúltban vizsgálta meg Görögország menekültügyi gyakorlatát. Ennek során nem tárt fel olyan körülményt, amely azt támasztaná alá, hogy Görögország a menekültvédelem terén nem teljesíti az európai uniós normákból eredő kötelezettségeit - áll a közleményben.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint ezzel szemben a magyar hatóság nem a menekültek védelmet szem előtt tartva jár el, ha afgán menedékkérőket küld vissza Görögországba. "A békéscsabai menekülttáborban tartózkodó afgán kérelmezők már jártak Görögországban, és inkább az öngyilkosságot vagy az éhségsztrájkot választják, mintsem a visszaküldést abba az uniós tagállamba, amelynek menekültügyi rendszere közismerten nem teljesíti az uniós standardokat" - írták az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményükben.

A jogvédők szerint a menedékkérők visszaküldése Görögországba emberi jogaik sérelmével jár, ezért a menedékkérelmüket itt kellene elbírálni. Szerintük a dublini rendelet azt is lehetővé teszi, hogy a BÁH bármikor úgy döntsön, hogy a másik tagországba való visszaküldés helyett inkább átvegye a kérelem megvizsgálását. "Ez egyfajta biztonsági szelep, amely adott esetben az EU-s tagországok hiányosságai és a menekültek védelme humanitárius szempontjai figyelembe vételére is lehetőséget ad" - mutattak rá.

Szerintük számos tekintélyes nemzetközi szervezet rendre felhívja a figyelmet arra, hogy Görögországban a menedékkérők nem számíthatnak arra, hogy tisztességes menekülteljárás keretében, emberhez méltó körülmények között bíráljak el kérelmüket, és tartaniuk kell attól, hogy jogellenesen visszaküldik őket abba az országba, ahol üldözés, kínzás vagy embertelen bánásmód várhat rájuk.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2008 áprilisában tette közzé máig érvényben lévő álláspontját, amelyben felhívta az EU-tagállamokat arra, hogy a menedékkérők görögországi visszaküldése helyett inkább saját maguk vizsgáljak meg érdemben e kérelmeket - áll a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.