Tavaly nyáron még minden szépnek tűnt

Tavaly nyáron Bosznia-Hercegovina egy hatalmas lépést tett az európai integráció rögös útján. 2008. június 16-án – a balkáni országok közül utolsóként – megkötötték az Európai Unióval a tagjelölti státushoz elengedhetetlenül szükséges Stabilitási és Társulási Megállapodást.

Ez a dokumentum az addigiaknál sokkal szorosabb EU-bosnyák együttműködést kíván a felektől.

A bővítésért felelős európai biztos, Olli Rehn szerint: „ez a megállapodás mérföldkövet jelent az Európai Unió és a balkáni ország kapcsolatában, mely az együttműködés egy
új szintjét jelképezi”.

Bosznia miniszterelnöke, Nikola Sipric is hasonlóképpen fogalmazott. Szerinte a szerződés értelmében „megnyílik a kapu Bosznia előtt, hogy csatlakozzon Európa többi részéhez, és végre maga mögött hagyhassa a múltat. Az Európai Unió európai perspektívát ajánlott számunkra. Elkezdtünk egy hosszú folyamatot, de az rajtunk múlik, hogy ez a folyamat milyen hosszú lesz, és mikor érdemeljük ki az uniós tagságot”.

Az aláírás után a bővítési biztos ugyanakkor figyelmeztetett: „a szerződés aláírása önmagában még nem viszi közelebb az Unióhoz Szarajevót, a megállapodásban foglalt előírások betartásához még komoly erőfeszítések szükségesek Bosznia részéről, mielőtt a teljes jogú EU-tagságról gondolkodhatnának”.

Miroslav Lajcak, aki akkor az EU speciális boszniai képviselője volt (jelenleg szlovák külügyminiszter), is megerősítette a bővítési biztos szavait. Elmondta: „a tagságig vezető út hosszú lehet, és az valóban Bosznia érdemeitől függ”.

Lesújtó vélemények az országról

A napokban Boszniába látogatott három EU-s ország külügyminisztere azért, hogy felmérjék az ország integrációs előrehaladását. Az Európai Unió következő elnökségét Svédország adja, ezért – Bosznia szempontjából – különösen fontos lesz, hogy az északiak hogy látják az országot. A svéd politikus mellett látogatást tett a cseh és a francia külügyminiszter is az országban, képviselve a volt, a jelenlegi és az azt követő EU soros elnökséget. Látogatásuk során számos nemzetközi és helyi politikussal találkoztak.

Carl Bildt svéd külügyminiszter a látogatás után kijelentette: „Bosznia-Hercegovinának még számos átfogó reformot kell végrehajtania, hogy tagjelölti státuszba kerülhessen”.

A svéd diplomácia vezetője egészen lesújtó képet látott maga előtt. Szerinte Bosznia még nem áll készen, „még nagyon sok tennivaló akad” – jegyezte meg, majd hozzátette: „számos területen fel kell gyorsítani a reformokat ahhoz, hogy az ország az uniós útra léphessen. Tavaly júniusban az Unió aláírta Bosznia-Hercegovinával a Stabilitási és Társulási Megállapodást, amely az első lépésnek tekinthető az integráció útján. Az azóta eltelt időben azonban a reformok lassan és nehezen haladnak, melyeket a kusza politikai helyzet is súlyosbít. Mindezek miatt még mindig nagy kihívások előtt áll az ország, mivel a politikusaik túl nagy hangsúlyt helyeznek a politikai, és túl kicsit a gazdasági és szociális kérdésekre.”

Miért most foglalkoznak Boszniával?

Bosznia-Hercegovina ügyei azután kerültek újra napirendre Brüsszelben, hogy az országban – lényegében a fennállása óta – meglévő belpolitikai feszültségek újfent valós veszélyt jelenthetnek a nyugat-balkáni ország politikai rendszerének stabilitására.

Az uniós tagállamok védelmi miniszterei napokban kiadott közös nyilatkozata szerint: „a Tanács hangsúlyozza az EU hajlandóságát a Bosznia-Hercegovinában való fokozottabb szerepvállalásra, melyhez minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni”.

Ennek érdekében a Tanács döntött arról is, hogy az Unió boszniai Főképviselői Hivatala helyett „fokozottabb közösségi jelenlétet” kell biztosítani az országban.

A közös nyilatkozat kimondja továbbá:

„Az elmúlt hónapokban az EU többször jelezte, hogy aggasztónak tartja a három boszniai nemzetiség (szerb, bosnyák és horvát – a szerk.) vezetőinek retorikáját, mely ismét a politikai stabilitás megrendüléséhez vezethet. Az EU ugyanakkor üdvözöli azt a hét végén aláírt megállapodást, melyet e három nemzetiség vezetői kötöttek az EU által előírt reformok végrehajtásáról”.

A nyilatkozattal egyidejűleg döntöttek arról a védelmi miniszterek, hogy egyelőre elhalasztják az EU békefenntartó missziójának, az Althea-nak Boszniából való kivonását. A növekvő társadalmi megosztottság és nacionalista retorika ugyanis arra indítja az uniós döntéshozókat, hogy egyelőre ne vegyék át a felelősséget az ENSZ-től az ország rendfenntartásában.

Egyelőre még mindig messze az EU-tól

Nagyon úgy néz ki tehát, hogy Bosznia még évekre, évtizedekre van az áhított EU-tagságtól. Az ugyanis, amit az uniós politikusok problémának tartanak az országban, nem pár év alatt alakult ki, hanem már több évtizede megakadályozza az együttműködést a különböző nemzetiségek között. A gyakorlatilag két külön köztársaságból álló ország stabilitása mindaddig kérdéses, míg nem sikerül megteremteni egy erős, hatékony központi kormányzatot és intézményrendszert, amelyek segítségével már meg lehetne csinálni a szükséges gazdasági és szociális reformokat.