Ki vigyázzon a gyerekre?

Csend és nyugalom honol a IX. kerületi bölcsőde falai között. Délután kettő van, még alvásidő. Az egyik elfüggönyözött teremben körülbelül húsz kisgyerek ébredezik. Néhány álmos szempár szemrehányóan néz rám, nem akarok zavarni, inkább gyorsan kimegyek. Lengyel Zoltánné, a Ferencvárosi Egyesített Bölcsődék intézményvezetője fogad.

Több éves várólisták
Sokkal több bölcsődei férőhelyre lenne szükség, szögezi le rögtön Lengyelné. Évek óta egyre nagyobb a túljelentkezés, a megnövekedett "keresletet" pedig nem tudja követni a "kínálat". A Ráday utcai központban kilencven gyereknek tudnak helyet biztosítani, ez a legnagyobb a kerületben, mégis nagyon kevés; egy évet biztosan kell várni a bejutásra, jelenleg 2011-ig van várólista.

Lehetetlen igazságosan megítélni, hogy ki kerülhet be; általában a szociális körülmények, a rászorultság mértéke a mérvadó szempont. Az előző évi várólistások, csonka családból származó gyerekek mindenképpen nagyobb előnnyel indulnak. De nemcsak a Ferencvárosban, hanem szinte minden bölcsődében komoly gond a férőhely hiánya.

Válság lesz a bölcsikben is
A bővítéshez azonban pénz kéne, nem is kevés. Az önkormányzatok a magas fenntartási költségek miatt többször is meggondolják, hogy újabb férőhelyeket hozzanak létre. A jelenlegi rossz helyzet azonban több tényező összejátszásának köszönhető. Egyrészt a Ratkó-gyerekek unokái, másrészt a bizonytalan gazdasági helyzetből adódó állásféltés is hozzájárul a bölcsődék mostani leterheltségéhez.

Egyelőre csak sejteni lehet, hogy a szociális ellátás tervezett változtatásai milyen hatással lesznek az intézményekre, de "azok a szülők, akik már csak egy évig kapják a gyedet, valószínűleg a bölcsődei hálózatban keresik majd a megoldást", - mondja Lengyelné. Ilyen ugrásszerű növekedésre azonban az intézményrendszer sem a fővárosban, sem országosan nincs felkészülve.

A kevés állami bölcsőde félig az állami normatívából, félig önkormányzati pénzből tartja fenn magát, ilyen helyeken csupán az étkeztetésért kell fizetni. A magánbölcsődék esetében az önkormányzati támogatást a szülő által fizetett költségtérítés helyettesíti, így előfordul akár hetvenezer forintos havidíj is. Fejlesztésekre, orvosi eszközök cseréjére, játékok beszerzésére főleg alapítványokon keresztül van lehetőség, amelyek szinte teljes mértékben a szülői a támogatásokból gazdálkodnak.

Kényszerpálya, vagy kölcsönösen előnyös megoldás?
Általában a szülők fele véli úgy, hogy egy gyerek kétéves kora körül már igényli a hasonló korú társaságot, a másik fele "muszájból" adja be a csemetét. A vélemények szakmai körökben is ilyen arányú megosztottságot mutatnak. Persze nyilván jobb, ha a kisgyerek eleinte családi környezetben szocializálódik, de ma már egyre ritkább az olyan család, ahol három-négy generáció él együtt, vagy egymás közvetlen közelségében, a családon belüli gyermekfelügyelet tehát nehezen oldható meg.

Az egykeresős családmodell sem működik; hiába visznek haza általában több pénzt a férfiak, ez sok esetben kevés a család fenntartásához. "Muszáj volt visszamennem", mondja egy anyuka, aki kétéves kislányát járatja bölcsibe. "Nem nyomorgunk, de szükség van az én keresetemre is. Meg féltem, hogy kiesek a munkarutinból."

A gyerekekre nem káros
A bölcsőde önmagában nincs negatív hatással a gyermekek fejlődésére, de egy éves kor alatt nem ajánlott beadni őket, mondja Frank Zsuzsa gyermekpszichológus. A gyerek és a szülő szempontjából is a kezdeti hetek, a beszoktatás ideje a legnehezebb, a többi mondhatni, már magától megy. Nagyobb problémát jelent, ha túl sok a gyerek és kevés a gondozónő, vagy az intézmény felszereltsége, esetleg az ellátás nem megfelelő. "Nem attól lesz agresszívabb egy gyerek, ha bölcsödében nevelkedik, az ilyen esetek hátterében inkább családi problémák húzódnak", teszi hozzá Frank.

Az viszont tény, hogy a két év körüli gyerekek nagyon fogékonyak a különféle fertőző betegségekre, amelyeket egy zártabb közösségben, a szigorú higiéniai előírások ellenére, jóval könnyebben elkapnak, mint otthon. Ebből a szempontból nézve pedig a munkaadó sem jár jól egy kisgyermekes anyuka foglalkoztatásával, akinek havonta egy hetet otthon kell lennie a beteg csemete mellett.