Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a társadalom kettészakadását, a társadalmi válságot, gyors intézkedésekre van szükség. A válságkezelő kormány feladata, hogy csökkentse az államháztartás hiányát és az ország finanszírozási függőségét. Az állam mérete és az újraelosztás szerkezete, továbbá a reformok elmaradása és megakadása miatt alacsony növekedési pályán van az ország. Ahhoz, hogy újból beindítsuk a gazdaságot, csökkentenünk kell a foglalkoztatást terhelő adókat, növelnünk kell az aktivitást és támogatnunk kell a munka-intenzív és nagy hozzáadott értékkel rendelkező ágazatokat”.



Az MSZP és az SZDSZ üdvözölte Bajnait

Az indítvány feletti vitában minden frakció (sőt még Herényi Károly révén az „MDF-s függetlenek”) kifejtette a véleményét. Azonban egyesek (Lendvai Ildikó, Navracsics Tibor és Semjén Zsolt) nem Bajnaival, hanem Gyurcsánnyal, illetve Orbán Viktorral foglalkoztak.

Mesterházy Attila MSZP-alelnök (és leendő frakcióvezető) szerint a szocialisták az igazi hazafiak és bátrak, mert ők szembe mernek szállni a válsággal és nem menekülnek az előre hozott választásokba.

Az SZDSZ elnöke, Fodor Gábor érzelemmentességet és komoly, kulturált vitát kért a képviselőktől. Fodor szerint a választások és a konstruktív bizalmatlansági indítvány is reális alternatíva, de most a gyors cselekvés és az időhiány miatt a mielőbbi kormányváltás a legfontosabb.

Kóka János szerint most már tényleg szükség a válságkezelő kormányra. Azt kérte Bajnaitól, hogy ne a népszerűséget hajkurássza, hanem kezelje a válságot, nyerje vissza a piac- és növekedéspárti gazdaságpolitika becsületét.



Az MDF tartózkodott

Herényi Károly szerint ebben a helyzetben az előre hozott választás a legmegfelelőbb megoldás, mert csak az állíthatja helyre a bizalmat. Pártjának képviselői tartózkodni fognak a szavazáskor (ez így is lett), mert a „nem” gomb megnyomása a Gyurcsány-kormányhoz való ragaszkodást fejezné ki. (Herényi felszólalásakor az embernek az volt az érzése, mintha a Reformszövetség egy tagja mondta volna azt.)

A Fidesz és a KDNP megkérdőjelezte a szakértői kormányt

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője nagyon „elemében volt”, a tőle megszokott ironikus formában kritizálta mind a Gyurcsány-kormányt, mind a leendő új kabinetet. Szerinte csak egy út van a válságkezelésre, ez pedig az előre hozott választás.
Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője felolvasta a Parlament előtt tüntető tömeg petícióját. Ő is új választást sürgetett.

A frakciószövetségből még Harrach Péter és Varga Mihály szólalt fel. Mindketten erősen kritizálták a Gyurcsány Ferencet és az utódját is. Szerintük az új kormány sem lesz képes hatékonyan kezelni a válságot. Harrach az Orbán-kormányon nosztalgiázott, Varga pedig konkrét eseteket sorolt fel Bajnai múltjából, amelyekkel az alkalmatlanságát akarta bizonyítani (Bajnai Gordon később a viszontválaszában tételesen megcáfolta ezeket a vádakat).

Bajnai Gordon miniszterelnök

Bajnai viszontválaszában lényegében megismételte az elmondottakat és cáfolta az ellenzék vádjait. Programját továbbra sem ismertette.

Beszéde után az országgyűlés végül 204 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodással fogadta el az indítványt (a Fidesz-KDNP nem szavazott, az MDF tartózkodott), s így pár perc múlva Bajnai letehette kormányfői esküjét is, amellyel befejezett ténnyé vált: Magyarország miniszterelnöke, Bajnai Gordon.