A közterhek igazságosabb elosztását követelték

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által szervezett akcióhoz valamennyi szakszervezeti konföderáció csatlakozott.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) egy emberibb világért, a válságkezelés terheinek értelmes, igazságos elosztása érdekében emelt szót. Úgy vélte: elkerülhető a gazdasági válságot követő társadalmi válság, ha a kormány meghallgatja és tárgyal az érdekképviseletekkel.

A Parlament előtti helyszínválasztást azzal indokolta, hogy itt születnek olyan döntések az országról, amelyek gyakran nem veszik figyelembe a társadalmi hatásokat. Nem mindegy, hogy a válságkezelő lépések kinek, mennyire és meddig fognak fájni - mondta.

Emlékeztetett rá: azok állnak a téren, akik legális jövedelemből, nyugdíjból élnek, akik nem tudják optimalizálni az adójukat, és nem tehetik, meg, hogy számla nélkül számolják el költségeiket. Bírálta, hogy a képviselők évek óta nem tudják meghozni a döntést arról, hogy nem különböznek bármely más állampolgártól.

"Emberibb világot akarunk, amelyben nem a pénz, a tőke, a profit a meghatározó, hanem a tisztes munka becsülete, az emberhez való élet" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy nem csak globális válság van, de globális összefogás is az európai szakszervezetek között, az emberközpontú világ érdekében és a "kaszinókapitalizmus" ellen.

"Az igazságtalan és értelmetlen fájdalom elviselhetetlen, nem fogadunk el olyan válságprogramot, amely nem igazságosan terhel"- mondta, és tarthatatlannak nevezte, hogy a vagyon és a tőke ne viseljen olyan terheket, mint a munkajövedelmek, a bérből és fizetésből élők. Felhívta a figyelmet arra: a munkavállalók eddig is áldozatvállalói voltak a válságnak, ezt pedig figyelembe kell venni, mielőtt újabb terheket "raknak rájuk".

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a természetbeni juttatások megadóztatását az eddig megkötött béralkukba történő megengedhetetlen beavatkozásnak tartotta. Úgy vélte, ezzel legalább 3 ezer munkahely kerülhet veszélybe.

Bírálta a nyugdíjrendszer igazságtalanságát, és kritikával illette az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések kedvezményeinek megkurtítását is - a tervezett intézkedések ismertetését fütty és bekiabálások kísérték. Bírálta a szakszervezeti vezető a kormány és a munkáltatók "összejátszását", és példaként említette a "jelenlegi miniszterelnök" által összehívott Gazdasági Szociális Tanács, valamint a Reformszövetség megalakítását.

Veszélynek nevezte, hogy a gazdasági lobbik megpróbálják erejüket, amely a Reformszövetségben is működik, politikai erőhatalommá váltani. "Attól Isten mentse meg Magyarországot" - mondta. Mondandójával egyetértve hangos fújolással reagálta a tagok.

Megismételte: azt követelik, hogy ne csak a munkaadók járulékát, de a munkavállalókét is csökkentse a kormány.

Bejelentette azt is: az autonómok arra szólítják fel a kormányt, hogy április 24-ére hívja össze az Országos Érdekegyeztető Tanács ülését, és ismertesse programját.
Végezetül felhívta a figyelmet: vigyázni kell arra, hogy a válságot radikális csoportok ne használhassák ki. "Ezt itt nem engedhetjük, a céljaink mások" - hangsúlyozta. Minden tiltakozást alkotmányos keretek között kell tartani - mondta.

A közszféra nevében emelt szót Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke.

Hangsúlyozta: ez a szféra a kormány "pofozógépe", minden megszorítást ezen a területen kezdenek, amit visszautasítanak, csakúgy, mint a négynapos munkahét gondolatát. A demonstráción részt vevők hangosan fújoltak, különösen a négynapos munkahét hallatán. Tisztes munka, tisztes bérek kellenek - mondta, nem látszatintézkedések.

"Óvjuk a kormányt az újabb hitszegéstől" - mondta, emlékeztetve, hogy érvényes megállapodása van a közszféra és a kormány között.

Kuti László is felhívta a figyelmet arra, csak olyan "fájdalmas intézkedések" fogadhatók el, amelyeknek van értelmük, és amelyek nem veszélyeztetik a közszféra jövőjét.