A jenai egyetem kutatója, Karin Schwab és csapata kiderítette, hogy az állatok agya százhat nap után kezd el olyan jellegzetes és rendezett jeleket leadni, amelyeket álomként lehet értelmezni.

Lehet, hogy kissé elrugaszkodottnak tűnik egy birka agyából az emberére következtetni, és ezen kívül még álmokat is felismerni, de a juh agya az első hónapokban igen hasonlóan fejlődik, mint az emberé - írta a Die Welt című német lap online változata.

Mivel azonban a birkák százhatvan nap vemhességet követően jönnek a világra, és nem kétszáznyolcvan nap után, mint az ember, így a juhembrió százhat napos fejlődési stádiuma egy héthónapos emberi magzaténak felel meg.

Ez a rendezett és koordinált agyi tevékenység már jóval azelőtt felbukkan, hogy a magzaton megfigyelhető lenne az álomszakaszok alatt jellemző szemmozgás - írták a kutatók.
"Az alvás nem a nyugvó agyból jön létre - hangsúlyozta Schwab. - Az alvás és az alvás szakaszai aktívan szabályozott folyamatok révén alakulnak ki."