A modern ember idejének átlagosan több mint kilencven százalékát olyan zárt terekben tölti, amelyeket túlnyomórészt mesterséges fényforrással világítanak meg. Így a mesterséges fény az ember számára meghatározó környezeti tényező. Az elmúlt negyven év során az energiatakarékos fluoreszcens lámpa hideg fénye az élet sok területén felváltotta a hagyományos izzólámpát. Ez az átalakulás főként munkahelyeket, közterületeket, iskolákat, kórházakat érintett. Azonban a privát szférába annak ellenére nem gyűrűzött be ez a folyamat, hogy a különféle reklámkampányok már vagy húsz éve próbálják kívánatossá tenni a fogyasztók számára az energiatakarékos lámpákat. Különféle friss statisztikák támasztják alá azt, hogy az Európai Unió állampolgárai számára az energiatakarékos lámpák hideg fénye csak kismértékben vonzó. Privát háztartásokban csupán ötszázmillió energiatakarékos lámpa működik, szemben a 3,7 milliárd, otthonos fényt árasztó izzólámpával.

A lámpaipar azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy az energiatakarékos lámpák fénye azonos; sőt akár még jobb fényminőséget is képvisel, mint az izzólámpa. Egyes reklámok egészen odáig merészkednek, hogy az energiatakarékos izzó fényét, bio- vagy teljes spektrumú fénynek titulálják; minőségét pedig a természetes napfénnyel teszik egyenlővé. Ez nem más, mint a felhasználók megtévesztése, ami ráadásul nyilvánvalóan befolyásolja a Nemzetközi Világítási Bizottságot (CIE) is, máskülönben már régen közleményben kellett volna elhatárolódniuk az efféle marketingpraktikáktól. Már több évtizede tudunk olyan utalásokról és tényekről, amelyek alapján a takarékos lámpák fénye (kisüléses lámpák, amelyek a higanygőz kisülésén alapulnak) az egészségre nézve potenciális veszélyforrást jelentenek. Ezek a veszélyek a kisugárzott fény spektruma modulációjában (villódzás), illetve összetételében (színhőmérséklet); valamint az elektromágneses kisugárzásban (elektroszmog) rejlenek. Szakemberek folytatnak eszmecserét arról, hogy ezek a jelenségek hormonális problémákat, vegetatív idegrendszeri zavarokat, illetve szemkárosodást okozhatnak. Ha az ember hormonháztartását és ideg rendszerét hosszabb időn keresztül érik a műfény káros hatásai, akkor ezek a civilizációs betegségek csaknem bármelyikét is okozhatják.

A hagyományos izzólámpa tilalma, és az általános világítási gyakorlat a szem és a test olyan terheléséhez vezetnek, amelynek következményei aligha beláthatóak. Átgondolatlan tehát az energiatakarékos lámpák előnyben részesítése, és nem látható, hogy a döntésnél az Európai Unió egészségügyi szempontokat is figyelembe vesz majd. Aki nem hisz abban, hogy az izzólámpa tilalmát megváltoztatják az illetékesek, annak saját magának kell megelőző lépéseket tennie. Ez különösen érvényes azokra, akik funkcionális zavarokkal, krónikus stresszel, alvászavarral; illetve a korábban említett betegségekkel küzdenek. Terhes nők, gyerekek és idősek számára is fontos az elővigyázatosság. Számukra különösen ajánlott a fényhigiénia, azaz a lehető legkevesebbet tegyék ki magukat az energiatakarékos lámpák fényének, és a monitor előtt ülve képernyőszűrővel vagy sárga szemüveggel védjék szemüket.