Átalakulóban a politikai elit struktúrája
A Székely Nemzeti Tanács Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból való kiválásával megnyílt az út az önálló működésre – mondta Tőkés László Marosvásárhelyen. Érik a hárompólusú erdélyi magyar politika?
2009. április 22. szerda 12:49 - Kőrösi Viktor Dávid
„Miniparlament” helyett politika
Új esély
„Hiába haragszik rám Szász Jenő elnök úr, helyettük én nem tudok megegyezni”, úgy kellett volna politizálni, hogy az MPP megkerülhetetlen tényező legyen az erdélyi magyar belpolitikában, és [Tőkés László] folytatta: az ellenséges hozzáállással ezek a vezetők taszítják személyesen őt, valamint az EMNT-t az RDMSZ közelébe, egyben a nemzeti oldal tárgyalási pozícióját gyengítik. Mert az EMNT ezzel a cselekedetével elérte, hogy a pályán maradt, és nem a szélről kiabál be, hogyan is kellene csinálni, továbbá megnyerte az esélyt a romániai magyar belpolitika belső korrekciójára.
Forrás: www.tokeslaszlo.eu
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásakor egy erdélyi magyar „miniparlament” szerepét kívánta volna betölteni, idővel azonban inkább a politika alakításának színterére csúszott át, semmint hogy önmaga legyen a(z erdélyi magyar) politika alakításának a színtere (az érdekegyeztetés terepe a szándékok szerint a most megalakított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum lesz). Ennek az átváltozásnak egyik összetevője Szász Jenő gyermekded politikai hibája volt, ami eredményeképpen Székelyföldön kívül mind a szórványból, mint pedig az országos magyar elitből kitette pártját, a Magyar Polgári Pártot. Az MPP korábbi helyét elfoglaló EMNT véghez vitte azt, ami az MPP-vel nem volt lehetséges: megállapodott az RMDSZ-szel a választási listaállításról. Ezek után az így megszületett Magyar Összefogás Listája névre keresztelt lajstromra, illetve az EMNT-RMDSZ megállapodásra árulásként tekintő székely politikusok hivatalosan is otthagyták az EMNT-t.
Tőkés László szerint ez csak a hab volt a tortán, a székely politikusok ugyanis már korábban sem vettek rész az EMNT munkájában. Úgy tűnik, hogy az erdélyi magyar politika ezzel három pólusúvá válik. Az elmúlt öt évben – körülbelül fél évvel ezelőttig – a kétpólusúvá váló erdélyi magyar politikának egyik oldalát az RMDSZ jelentette, a másikat az MPP. Az elmúlt fél évben egyre világosabbá vált, hogy az MPP nem tud felnőni a feladathoz, tárgyalási pozíciói még az után is romlottak, hogy a 2008-as önkormányzati választáson Székelyföldön belül nem értek el rossz eredményt. Igaz, országos összesítésben – csak úgy, mint Erdélyben – a szavazati részarányuk elhanyagolható volt. Az MPP eredeti helyét átvevő EMNT kompromisszumképesebbnek bizonyult, aminek következménye az lett, hogy az RMDSZ részéről többször is kijelentették (például Kelemen Hunor), hogy az MPP helyett Tőkés Lászlóékat tekintik partnernek.
Megegyezés, buktatókkal
Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban némileg nyugtatóan hatott a megegyezés híre, továbbá az, hogy mind Tőkés, mind
Markó Béla RMDSZ-elnök hangoztatja, hogy a hosszú távú együttműködésben érdekelt.
Mindezek mellett az SZNT szakításával úgy fest, hogy idővel létrejöhet az erdélyi magyar politika harmadik pólusa is. Az SZNT és az MPP speciális mivoltuknál fogva Székelyföldön kívül komoly tevékenységet nem fognak tudni kifejteni. A nemzeti tanács azért, mert nem párt, hanem egy székelyföldi érdekvédelmi szervezet. Az MPP speciális helyzete pedig abból adódik, hogy Szász Jenő rossz politikájának eredménye az lett, hogy a polgáriak legfeljebb regionális pozíciókért harcolhatnak – szintén csak a Székelyföldön.
A székely aranyat ér
A székelyföldi szavazó azonban a választásokon úgy ér aranyat, ahogy a közmondás szerint a májusban az eső, ami különösen akkor lényeges, amikor listás szavazás történik. Mint tudva lévő a román választási rendszer reformjának következtében a listásról áttértek egy vegyes választási szisztémára (igaz, Bukarestben már régóta suttogják, hogy esetleg újra módosítják a választási eljárást, a mostani ugyanis annyira bonyolult, hogy még a képviselők nagy része sem érti). A jövőben tehát a székely képviselők „különutasságának” lehet hatása a választások kimenetelére, az europarlamenti választásokról nem is beszélve. Ebben a pillanatban úgy látszik, hogy a székely politikai mozgalmak nem jelentenek halálos veszélyt az erdélyi magyarok parlamenti és európai parlamenti képviseletére, hiszen a székelység is tisztában van azzal, hogy nem az a kérdés, hogy az MPP vagy az RMDSZ lesz-e tagja a bukaresti törvényhozásnak, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán magyar képviselet.
Mégis: mindenki érdeke, hogy az általuk képviselt társadalom igényei eljussanak a lehető legmagasabb körökbe. Függetlenül a vérmérsékletüktől, az erdélyi magyar szervezeteknek ugyanis mindaddig meg kell próbálni kompromisszumra törekedni, ameddig van őszinte fogadókészség az együttműködésre. Az MPP részéről ez kétséges, legalábbis addig, amíg Szász Jenő vezeti a pártot. Az SZNT estében egyelőre kivárhatunk azzal kapcsolatban, hogy mi lesz. Nehezen érthető az EMNT-ből való demonstratív kivonulás, azonban feltételezhető az is, hogy ugyan nem értenek egyet az RMDSZ-EMNT megállapodással (vagy nem úgy értenek egyet azzal, hogy megköttetett), de az egyeztetésektől nem zárkóznak el.
Az EMEF-ben dől el
Akárhogy is lesz a jövőben, az érdekartikulációra jó lehetőséget nyújt a már említett Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, az EMEF. Ebben a szervezetben a tervek szerint lehetőséget kapnak az erdélyi magyar civil, társadalmi, illetve politikai szervezetek. Az EMEF keretein belül elért eredmények és kompromisszumok sokat el fognak árulni az erdélyi magyarság jövőjéről, illetve magukról az EMEF-ben résztvevő szervezetekről is.
Arra a hatástanulmányra én is borzasztóan kíváncsi vagyok, szerintem nem kizárt, hogy egy politikai akció eredménye a többpólusúság.
Én mindezt nem tartom egy anarchisztikus divergenciának, hiszen az EMEF-en belül sikerülhet megtalálni a közös nevezőket. Kíváncsian várjuk.