Ráadásul éppen akkor, mikor a lakáspiac egészen jól tartja magát, és sem a hat hónapja tartó válság, sem a forint mélyrepülése nem tudta két vállra fektetni. Az ingatlanpiacon megjelentek a befektetők, és a lakásokat - ha nem is ugyanolyan intenzitással, mint tavaly ilyenkor -, de el lehet adni.

Egy előre gondolkodó és valóban szakértői kormány ezt a helyzetet kihasználja, és nem mint pék a legyet, agyonüti. Merthogy a Bajnai-csomag egésze csupán annyiban szakértői, hogy kitalálták honnan, mit lehet elvonni. Hogy ennek milyen következményei lesznek például az építőiparra, nem tudjuk, hiszen hatástanulmányokról nem esik szó. Minden bizonnyal azért, mert nem készültek.

Eszetlenül nem lehet

Világos, hogy a kiadásokat csökkenteni kell. Az államkassza tragikus helyzetben van, lassan nemhogy a 13. havi ellátmányokat, de a 12.-et és 11.-et et sem tudjuk kifizetni. Az IMF hitel gyorsan apad, a hazai GDP visszaesése miatt egyre nagyobb lyuk látszik tátongani a büdzsén. Ám a megszorításokat nem kell eszetlenül végigvinni.

Például ha meghallgatjuk az építőipar szereplőinek véleményét, kiderül: a szocpol és a forint alapú hitelek leállítása éppen az ellenkező hatást fogja okozni, mint amire a kormányzat számít. Nagyjából úgy, ahogy azt a cafetéria-rendszer megadóztatásánál is jelzik az elemzők. (Ott az adóból befolyó pénz kevesebb lenne, mint a vendéglátóipar zsugorodásának eredményeként kiesett fogyasztási adók.)

Az ingatlanpiaci szitu

Jelenleg a következő a helyzet: egy lakás árának a 47 százaléka visszafolyik az államkasszába. Az építőipar munkaigénye magas: a munkahelyteremtés miatt az államnak nem kell munkanélküli segélyeket fizetnie. Ha azonban gyomorszájon üti a kormány a szektort, akkor megemelkedik a munkanélküli segélyért jelentkezők száma és indulhat a pénzosztás.

Ha bevezetik a csomagot, akkor az összességében ráfizetés lesz az állam számára. Tízezer lakás építése szocpoltámogatással az államnak ugyan 52 milliárdos kiadást jelent, viszont a bevételi oldalon végül 100 milliárd forint jelenik meg. Ha azonban ez a lakásmennyiség nem épül meg, nagyjából 17 milliárdos kieséssel lehet számolni.

Minden megy a régiben

Úgy tűnik, a Bajnai kormányt ezek az érvek nem érdeklik, vagy legalábbis nem tudnak róluk. Ott folytatják, ahol a Gyurcsány kabinet abbahagyta. Nem egyeztetnek a szakmai szervezetekkel, nem kérik ki azok véleményét, nem foglalkoznak azok javaslataival, csak mennek a saját fejük után.

Holott a válságkezelés jó lehetőséget teremtene arra, hogy kialakítson a kormány egy lakáspolitikai koncepciót. Ilyen jelenleg nincs, a gazdasági krízis viszont szinte kiállt érte. (Belgiumban meg tudták tenni, hogy az építések áfáját rendkívül alacsony 6 százalékos értéken állapították meg, sőt az egész ágazatot állami támogatásban részesítik.)

Pénzek

Az építőiparban ráadásul még mindig volna pénz, hiszen az uniós forrásokból 1800 milliárd forintot ígért éppen Bajnai még kormánybiztosi idejében, ám ezekből a lakásépítők nem kaptak. Ezen kívül az energiatakarékos építőipari beruházásokra is vannak EU-s pénzek, ám egyelőre ezzel sem kíván élni a kormány.

A válságot mindenki megszenvedi, Bajnai is elmondta, a programja fájni fog. De ha már fáj, akkor legyen is értelme. Fogjuk fel úgy, hogy ez egy lehetőség, amit ki kell használjunk nemcsak az építőipar megmentése, de az egész magyar gazdasági szerkezet átszervezése érdekében.