Bedőlhet a közigazgatás is?

Ezen kérdések lényegi elemei kétharmados parlamenti döntést, így konszenzust igényelnek, ezért megesik, hogy ennek hiányában a kormányzat rendszeridegen, de a törvényhozáson egyszerű többséggel keresztülvihető "félmegoldásokat" alkalmaz - mondta.
Példaként említette, hogy az eredetileg modernizált, demokratikus középszintnek elképzelt megyei szint erősítése helyett, "óriási szakmai hibával", a hét régió kialakítása után, ez utóbbi, Magyarországon nem szerves formát erősítették. Ennek végeredményeként "két versengő rendszer él ma együtt, mindkettő gyenge és egymást gyengíti" - mondta.

Ide sorolta, hogy a hatósági eljárásokban annyi a kivétel, hogy alig találni az általános szabályokat, vagy azt, hogy a központi közigazgatásban az erős miniszterelnök mellett egy, a hatáskörök többségével rendelkező kormány áll.

Verebélyi Imre megemlítette: 1994-ben készen álltak már a korrekciós reformok, de azokat egyetlen kormány sem lépte meg, így - szemben a Nyugattal - Magyarországnak nem csupán az új kihívásokkal kell szembenéznie, de az elmulasztott lépések terén is van behoznivalója.