Napi gyakorlat lett a "cigánybűnözés" szó használata

A kisebbségi ombudsman szerint ez a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályozás körüli vita következménye, mivel - mint fogalmazott - "a társadalom önszabályzó rendszerei, úgy tűnik, akadozva működnek".

"Cigánybűnözésről" beszélni "már önmagában, fogalmilag kizárt dolog", az elnevezés a kollektív bűnösségre utal, amely a jogállamban elfogadhatatlan, tudományos értelemben képtelenség, morálisan pedig szigorúan elítélendő általánosítás - mondta Kállai Ernő hozzátéve, hogy "ennek ellenére gyakorlatilag már az ingerküszöböt sem éri el, hogy ha ilyenről van szó".

Mint mondta, annyira általánossá válik a közbeszédben, hogy az emberek azt fogják hinni, hogy "ez jó", "ezt lehet".

Az ombudsman hangsúlyozta, egy ilyen súlyosan általánosító kijelentés teljes népcsoportokat tud úgy megbélyegezni, hogy a társadalmi integrációt szinte lehetetlenné teszi.

Kállai Ernő kitért arra is, hogy a társadalmi többség áldozattá válásának "időnként meglehetősen demagóg hangsúlyozása egyébként azért is veszélyes", mert szolidaritási reflexeket válthatnak ki olyan emberekben is, akik nem rendelkeznek rasszista jellegű előítéletekkel.

Közölte, a múlt évben sem csökkent azoknak a beadványoknak a száma, amelyek a különböző sajtótermékekben, internetes oldalakon és tévékben megjelenő sértő, előítéletes tartalmat kifogásolták. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy "a gyűlölködő tartalmak nemcsak szűk körben, a kifejezetten erre fogékony közönség számára állnak rendelkezésre", hanem abba bármikor "belefuthat" egy gyanútlan néző vagy olvasó.

A biztos felhívta a politikusok figyelmét, hogy "nem nagyon" tud mit kezdeni a dologgal, mert nincs hatásköre erre. Ha úgy gondolják, hogy el kellene járnia ilyen esetekben, akkor készen áll arra, hogy beavatkozzon, ha megkapja erre a megfelelő felhatalmazást - mondta.

A kisebbségi ombudsman minderről a múlt évi tevékenységéről szóló beszámolója kapcsán beszélt a bizottság előtt.

Tellér Gyula (Fidesz) azon véleményének adott hangot, hogy szerinte a beszámolóból hiányzik a szociológiai háttér: nem tűnik ki belőle, mekkora létszámú a cigány kisebbség, milyen életviszonyai vannak. Nem ismerjük azokat a sajátos kulturális jellegzetességeket, amelyek a cigányságot jellemzik, már ha vannak ilyenek - mondta.

Az ügynek árt "ez a homály", ugyanis a számtalan előítélet és fantázia azon az alapon tud kialakulni, hogy ilyen adatokkal nem rendelkezünk - jegyezte meg.

Tellér Gyula közölte, szerinte sem kellene cigánybűnözésről beszélni, ugyanakkor úgy fogalmazott: "én azt gondolom, ha valakik (...) cigánybűnözésről beszélnek, lehetséges, hogy olyan kulturális sajátosságokat tételeznek fel (...), amelyek (...) kimondottan a cigányságra jellemzők, és amelyek valamilyen okból kifolyólag ütköznek (...) az általánosan elfogadott normákkal".

Fedor Vilmos (MSZP) a kisebbségek és a többségi társadalom közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. A politikus az ügyben albizottság felállítását javasolta.
Lukács Tamás (KDNP) a kisebbségi ombudsman gyűlöletbeszéddel kapcsolatos megnyilatkozásait bírálta. "Az a szerep, amiben önnek lenni kell, nem engedi meg az egyoldalúságot" - fogalmazott.

A testület általános vitára alkalmasnak találta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának a múlt évi tevékenységéről szóló beszámolóját.