Összecsapnak a jövő autói
A különböző autótervező tudósok már számos alkalommal bejelentették: itt a jövő autója! A fejlesztések sokfélék és egyre biztatóbbak. A különféle csodaautók most újra összecsapnak, hogy kiderüljön: melyikük a legjobb.
2009. április 29. szerda 19:09 - Kesjár Norbert
Az elmúlt években egyre inkább egyértelművé vált, hogy elsősorban az elektromos hajtású autó lehet a jövő közlekedési eszköze, mert az nem bocsát ki semmilyen káros vagy egyéb anyagot magából, s rendkívül olcsó a fenntartása is. Egyetlen probléma van még vele (a drága áron kívül): ez pedig az energiatárolás problémája, azaz meg kellene oldani azt, hogy minél messzebbre lehessen eljutni vele egy út alkalmával.
Magyar fejlesztések
Nincs új a nap alatt
Az elektromos autók működtetéséhez szükséges technológia már régóta az emberiség rendelkezésére áll. 1860-ban Gaston Faure felfedezte az újratölthetô ólom-savas akkumulátor elvét, s ezzel forradalmasította ezt a technológiát. Ennek eredményeként 1890-es években indult be az elektromos autók sorozatgyártása. Jól kiépített infrastruktúra mellett egy modell napi 160 kilométert is meg tudott tenni, míg az akkori benzineseknek gyakran meg kellett állni, hogy lehűtsék a motort, kb. 30 kilométereként apróbb karbantartásra is szükségük volt.
A 20. század második évtizedében azonban megpecsételődött a sorsuk. Az elektromos áram a századfordulón ugyanis sokkal drágább volt, mint a benzin! A töltés is nehézkes és időigényes volt: egy átlagos autó egy feltöltéssel 20-60 kilométert volt képes megtenni, emellett nem épült ki elég töltőállomás, mert sok helyen még áram sem volt. Az akkumulátorok is hamar tönkrementek, így jelentős terhet jelentett a gyakori cseréjük. Az elektromos autóknak a kegyelemdöfést végül a tömeggyártásra szánt Ford T-Modell adta meg, leginkább alacsony árával, megbízhatóságával és gyorsaságával.
Forrás: totalcar.hu
A közelmúltban Magyarországon is több - részben vagy egészben - elektromos meghajtású autót is kifejlesztettek.
Az első magyar fejlesztésű és gyártású elektromos kisautó már tavaly nyár óta kapható, sajnos csak Ausztriában. A
Bontino névre keresztelt környezetbarát autó pickup formájú, s kizárólag elektromos hajtású jármű. Az egyedi tervezésű alkatrészeit magyar cégek állítják elő.
A Bontino csendes, nem szennyezi a levegőt, nem szervizigényes, az egy km-re eső költség csupán 4 Ft körül van, s egy feltöltéssel – akkumulátor és motortípustól függően – 80-120 km-t tud megtenni. (Az akkumulátorait csupán 3-5 óráig kell tölteni.)
Tavaly mutatkozott be az első magyar fejlesztésű hibridautó is. A
Solo nevű járgány titka abban rejlik, hogy egy átlagos autó legalább egy tonna körüli önsúlyához képest rendkívül könnyű, mindössze 270 kiló, és a végletekig leegyszerűsített formája alig kelt légellenállást. A háromszemélyes autó meghajtásáról négy elektromos motor gondoskodik, amelyek lítium-ion akkumulátorokból nyerik az energiát. Az akkukat a tetőbe épített napkollektorok, egy apró benzinmotor és az utasok pedálozása tölti.
A Solo váza és karosszériája szénszálas kompozitból készült. A tetőbe épített napcellák városi sebesség mellett naponta átlagosan 15-25 kilométer megtételére elegendő energiát gyűjtenek össze. A fejlesztések eredményeként a Solo széndioxid-kibocsátása rendkívül alacsony mértékű. A jármű végsebessége 140 km/óra. A 3 méter hosszú és 2 méter széles Solo várható fogyasztása száz kilométerenként csupán 1,5-2 liter.
A magyar hibridautóból jelenleg egy működő prototípus létezik, de már csak egy lépésre van a sorozatgyártástól, így négy év múlva elvileg már bárki megveheti (a tervezők reményei szerint mindössze egy mai alsó-középkategóriás autó áráért) a mindössze másfél liter benzint fogyasztó, kavics formájú járművet.
Ha pedig valakinek túl kicsi lenne ez a modell, annak a tervezők a következőt ajánlják: két Solót igen könnyedén össze lehet majd építeni, és az így kapott Duo nevű alkalmatosság már öt utas plusz a sofőr szállítására lesz alkalmas.
