E tanulmányokkal kívánják a szakértők az újabb környezetvédelmi lépéseket megalapozni annak jegyében, hogy a nemzetközi közösség új szerződést igyekszik tető alá hozni az év végéig, amely a kiotói egyezményt váltaná fel.

Az egyik cikk szerzője szerint 2024 után sem használhatunk fel több földgázt, olajat és szenet, mint jelenleg, ha azt akarjuk, hogy 20 százalékos legyen a valószínűsége, hogy a globális felmelegedés "mindössze' 2 Celsius-fokos legyen.

"Ez kétségessé teszi, hogy valóban jók-e azok a beruházások, amelyek újabb fosszilis energiahordozó-lelőhelyek felkutatását célozzák" - hangsúlyozta Malte Meinshausen, a Potsdami Egyetem kutatója, aki a vizsgálatok egyikét irányította.

Hozzátette: olyan technológiákra fektetik a hangsúlyt, amelyeknek kétséges jelenleg a hatékonysága. Ilyen az erőművek által kibocsátott szén-dioxid "csapdába ejtése", vagy a levegőből való visszanyerése. Ezek vakvágányok, amelyek eredményeként akár 3-4 Celsius fokos felmelegedéssel is számolhatunk.

Mindkét tanulmány újfajta "szén-dioxid-büdzsé" bevezetéséért szál síkra, amely megkönnyíthetné az ENSZ által vezetett éghajlatstratégiai tárgyalásokat, bemutatva a decemberi koppenhágai tanácskozáson az érintetteknek az egyezményeknek a klímaváltozásra gyakorolt hatását

A legfőbb aggodalmat a bizonytalanság jeleni, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését célzó legambiciózusabb tervek esetén is olyan éghajlatváltozások következhetnek meg, amelyek miatt emberek milliárdjai szenvednek vízhiányban, s további milliókat veszélyeztet majd a partvidékeken a tengerek megemelkedő szintje.

"Nem leszünk képesek kiiktatni ezt a bizonytalanságot mindaddig, míg nagy mértékben nem csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást" - emelte ki Myles Allen, az Oxfordi Egyetem kutatója, aki a második vizsgálatot irányította.

Évente 3 százalékkal nő a szén-dioxid-kibocsátás, annak ellenére, hogy az emisszió a gazdasági válság következtében most időlegesen visszaesik. Sürgős intézkedések nélkül az éghajlatváltozások irányíthatatlanná válnak - vélekednek mindkét tanulmány szerzői.

Még 2 Celsius-fokos felmelegedés esetében is Grönland jégtakarója elolvad 7 méterrel emelve meg a tengerszintet, Ausztrália, Dél-Európa és az Egyesült Államok dél-nyugati térségeiben pedig szárazság pusztít.

A klímaváltozás elleni küzdelem költségesnek ígérkezik, hiszen a fosszilis energiahordozókat a drágább megújuló energiaforrásokkal kell helyettesíteni.
Mindkét tanulmány szerint 2020 körül, vagy még hamarabb éri el a globális szén-dioxid-kibocsátás a csúcsot.

"Az elkésett és hirtelen csökkentés kockázatos, drága, s politikailag kivitelezhetetlen" - hangsúlyozták a tanulmányokhoz fűzött kommentárjukban a szerzők.