Válság és az extrémizmusok megerősödése
A gazdasági válságra adott intézkedéssorozatok szerte a világon megrendítették az aktuális kormánypártok népszerűségét. A krízis elhúzódása kizárta annak lehetőségét, hogy sikeres válságkezelőként tüntethessék fel magukat a közvélemény előtt.
2009. április 30. csütörtök 07:19 - Jeskó József
A gazdaságpolitika hazai és nemzetközi megoldási kísérletei mellett a brit közvéleményt – természetesen ezzel összefüggésben – a bevándorlók kérdése uralta leginkább. Az várható volt, hogy a feléledő idegenellenességre alapozó Brit Nemzeti Párt sikereket ér el az időközi helyhatósági választáson, sőt egyes közvélemény-kutatóknál már
Európai Parlamenti helyekre is számíthat. A problémát Brown 2007 őszén tett azon ígérete is súlyosbítja, hogy növeli a hazai munkaerő jelenlétét a foglalkoztatásban, mivel a kijelentést nem követték eredmények.
A „brit munkahelyeket a brit munkavállalóknak” , programot ugyanakkor annak a fényében kell értékelni, hogy a Munkáspárt elmúlt 10 éves országlása alatt növekedett rekordméretűre a külföldi munkavállalók száma az Egyesült Királyságban, tehát bármiféle xenofóbiával igencsak nehezen vádolható meg. A begyűrűző gazdasági világválság azonban tovább élezte ezeket a feszültségeket, hiszen a korábban alacsony státuszú munkák iránt is megnőtt a kereslet a brit születésű munkavállalók körében is. Miközben az országban a munkanélküliek száma elérte a kétmilliót.
A Union Congress (Szakszervezeti Kongresszus) kutatása szerint országosan egy felszabaduló munkahelyre jelenleg 10 jelentkező van, de egyes körzetekben ez a szám elérheti a hatvanat. A legkomolyabb tiltakozásra a grimsby-i olajfinomítóban került sor, ahol a francia tulajdonú Total olajvállalat portugál és olasz nemzetiségű munkásokat alkalmazott a környékbeli munkanélküli britekkel szemben. A toryk vádjai szerint ez azért következhetett be, mert Brown egy évvel ezelőtti kijelentése a szélsőjobboldali retorikát idézte és hozzájárult, hogy a Nemzeti Párt rátelepedjen ezekre a mozgalmakra.
Törésvonalak a Munkáspártban
A Munkáspárt hosszú időre visszanyúló megosztottságát és Brown kísérletét, hogy a válság hatására a meglévő személyi és ideológia konfliktusokat kiegyensúlyozza, már tárgyaltuk a Méltányosság hasábjain. A tavalyi év végén úgy tűnt, hogy személycserékkel és az – akkor még csak – pénzügyi válság elleni aktív fellépéssel a miniszterelnök képes lesz meggyőzni nemcsak a pártkongresszust, hanem a szavazókat is saját alkalmasságáról. Illetve feltettük a kérdést, hogy az akut kezelés mellett, képes lesz-e a párt Brownnal hosszútávú, ideológiai választ adni az új kihívásokra.
Az előzőekben leírt kedvezőtlen folyamatok hatására a legutolsó közvélemény-kutatási adatok szerint a két párt között visszaállt a korábbi különbség, sőt 10 százalékpontos előnyben vannak a toryk a gazdaságpolitikai hitelesség területén is. Ken Livingstone – korábbi londoni főpolgármester – egy márciusi interjúban Brownt vádolta meg azért, mert elbukta a polgármesteri széket és a kormány hibás politikája az oka a szélsőjobboldal folyamatosan erősödésének . Kijelentette, amíg Brown kormányfő marad, a párt csak veszíteni fog szavazóbázisából. Szerinte a főváros elvesztése az országos politikában elkövetett rossz döntések és a borzasztó kampány következménye volt. A „Vörös Ken”-ként is ismert, a Labour balszárnyához tartozó politikus kijelentette, ha a kormány nem tesz valamit a dolgozó osztályokért, a BNP folyamatosan szipkázza majd el szavazóit.
Jon Cruddas dagenhami munkáspárti képviselő a baloldali Guardian-ben írt cikkében a „New Labour” –t felváltó újfajta eszmeiség kidolgozását sürgette. A politikus szerint a válság egész Európában az extrémizmusok megerősödését vonja maga után.
A piaci fundamentalizmust, neoliberalizmust ért bírálatok már-már közhelyszerűek, de a valós problémákra reagálnak, amelyeket kormányzati személycserékkel kezelni nem lehet. Az individualista, fogyasztásközpontú ideológiát hirdető „New Labour” politika felett eljárt az idő és alapvetően más a gazdasági helyzet, mint a 90-es években. A társadalmi összefogás megújítására, szolidaritásra, az erőforrások újszerű elosztására és hatékonyabb népképviseletre van szükség. Az írás végén a szerző kijelenti: „Hívhatnánk akár új szocializmusnak is”.
Az eszmei megújuláson túl a brit sajtó eközben már a Labour lehetséges új vezetőiről ír: az esélyesek között emlegetik az imént idézett Jon Cruddast, Harriet Hartmannt, Ed Milliband-et, David Millibend-et, James Purnellt és Ed Ballst is. Lehetséges utódokban tehát ott sincs hiány, igaz ők a váltást a Munkáspárt választási veresége és Brown távozását követően tartják valószínűnek.
Összegzés
Bár Alistair Darling pénzügyminiszter és maga a kormányfő is tagadta, hogy a minap bejelentett új adóváltoztatások – amelyek a legmagasabb jövedelműek kárára változtatná meg a személyi jövedelemadózás rendszerét – a hagyományos munkáspárti politizáláshoz való visszatérést jelentik, a közvélemény és a sajtó is a „New Labour”-től való elfordulást látja bennük.
Az Egyesült Királyság tehát amellett, hogy a globális válságkezelés egyik legfontosabb szereplője, a belpolitika számos területén is komoly változásokon megy át. A miniszterelnök a nemzetközi közvélemény előtt egyelőre sikeres vezetőként tűnik fel, ugyanakkor kormányával együtt odahaza nagyon nehéz helyzetbe került.
A pénzügyi-gazdasági nehézségek mellett az erősödő szélsőjobb, a munkanélküliség, a sztrájkok, a felbukkanó idegenellenesség is megjelent a politikai hétköznapokban. Mindeközben Brownnak az ideológiai megújuláson áteső, a közvélemény-kutatásokon vezető torykkal, saját pártjában felbukkanó régi-új irányzatokkal és személyes riválisokkal is meg kellene küzdeni.
A globális válságkezelés és a diplomáciai erőfeszítések új dimenziói mellett a brit példa alapján körvonalazódni látszik egy másik tendencia is. Úgy tűnik, a demokratikus, parlamenti pártok a krízisre és a szélsőségek megerősödésére adott válasza mind a bal-, mind a jobboldalon a korábbi ideológiák, értékek felülvizsgálatához, újfajta gondolkodás megszületéséhez vezethet.
Hivatkozások:
http://www.brettonwoodsproject.org/art-562975
http://www.consilium.europa.eu/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/HU/ec/104711.pdf
http://www.thisismoney.co.uk/news/columnists/article.html?in_article_id=425167&in_page_id=19&in_author_id=2025
http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=267870
www.conservatives.com/~/media/Files/Downloadable%20Files/Reconstruction_-_Plan_for_a_strong_economy.ashx?dl=true
http://www.dailymail.co.uk/news/article-1161799/Tory-leader-puts-pressure-Brown-recession-apology-I-share-blame-economic-crisis-cosy.html
http://www.dailymail.co.uk/news/article-1131708/British-jobs-British-workers-Wildcat-strikes-spread-foreign-workers-shipped-UK.html
http://www.timesonline.co.uk/tol/news/uk/article5913970.ece
http://www.dailymail.co.uk/news/article-1131708/British-jobs-British-workers-Wildcat-strikes-spread-foreign-workers-shipped-UK.html
www.meltanyossag.hu/files/meltany/imce/doc/pd-valsagbritt-081103_0.pdf
http://www.guardian.co.uk/politics/2009/apr/20/icm-poll-conservatives-ahead-on-economy
http://www.guardian.co.uk/politics/2009/mar/18/ken-livingstone-labour-gordon-brown
http://www.guardian.co.uk/commentisfree/2009/mar/18/labour-jon-cruddas
And, not that I want to scare the horses, we might even call it a New Socialism.
http://www.guardian.co.uk/uk/2009/apr/23/budget-2009-gordon-brown-defends-50p-tax
A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője