A pártelnök hozzátette: tudják, hogy a választás milyen fontos az ország számára, és hisznek abban, hogy a választók átérzik a döntés jelentőségét. A politikus szerint az EP-választás tétje az, hogy ki lesz a harmadik erő Magyarországon. Mint mondta, a szabad demokraták a szabadság és a szolidaritás eszméire építő szabadelvűséget képviselik, és ez az eszmekör sok ember számára ma is értéket jelent: az SZDSZ őket szeretné megnyerni.

Fodor Gábor megjegyezte: biztos abban, hogy ezekkel a szavazókkal meg tudják értetni milyen felelősségük van, mert "látni kell, hogy mit jelent a liberális értékrend Magyarország számára, és mit jelent a szélsőjobboldali értékrend". A pártelnök azt mondta, hogy ha a Jobbik lesz a harmadik erő, és szerez EP-mandátumot, az Magyarországnak szégyent jelent a nemzetközi porondon. Fodor Gábor kijelentette: a jóérzésű emberek számára, függetlenül attól, hogy baloldaliak, jobboldaliak vagy liberálisok, elfogadhatatlan a szélsőjobb gondolkodásmódja.

A pártelnök elmondta: az SZDSZ ebben az ügyben kész összefogni a civil szervezetekkel és a demokratikus politikai erőkkel. "Azok miatt a Ku Klux Klan-szerű megmozdulások miatt, amelyeket a szélsőjobb szervez, egy tisztességes társadalomnak ki kell fejeznie a felháborodását" - fogalmazott a politikus.

Arra a kérdésre, hogy szerinte a Magyar Demokrata Fórum nem töltheti-e be a harmadik erő pozícióját, úgy válaszolt: ebből a szempontból az MDF nem riválisuk a szó klasszikus értelmében. Megjegyezte, hogy az MDF-et egyfajta testvérpártként kezelik, hiszen az SZDSZ-szel együtt rendszerváltó erő volt, és sajnálják, hogy jelenleg kaotikusak belső állapotaik, szétesett a frakciójuk, és drukkolnak nekik, hogy újra talpra tudjanak állni.
Arra a felvetésre, hogy az EP-kampány apropóján meghirdetett pártelnöki beszélgetésre miért nem hívták meg a demokrata fórum képviselőjét, azt mondta: a meghívásnak van egy formális része, és a parlament házszabályának megvannak a kikötései, amelyek lehetővé teszik a frakcióalakítást, ők pedig frakcióval rendelkező pártokban gondolkodtak, amikor megszervezték a vitát. Hozzátette, ha az MDF addig újra képes létrehozni saját országgyűlési képviselőcsoportját, akkor természetesen őket is meghívják a tárgyalásra.

Arról, hogy milyen szintű támogatást hajlandóak adni a kormánynak, Fodor Gábor azt mondta, hogy ezután is segítik a válságkezelő lépéseket, ezekben az ügyekben az SZDSZ stabil és kiszámítható partner lesz. Az egyéb döntésekről, amelyek nem a válságkezeléshez kapcsolódnak, véleménye szerint minden esetben külön meg kell állapodni. Megjegyezte: nem hiszi, hogy sok ilyen ügy kerülne elő, mert a kormánynak sem ideje, sem lehetősége nem lesz arra, hogy hosszú távú reformtervekkel álljon elő.
Az intézkedések felpuhítására tett esetleges kísérletekről úgy vélekedett: van egy határa annak, amíg támogatni tudják a kormányprogramot. Ha azt látják, hogy nem valósulnak meg a benne foglaltak, akkor át fogják értékelni a helyzetet, ez pedig csak előre hozott választásokat jelenthet.

Három szabad demokrata képviselő nem szavazta meg a konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlamentben. Egyikük, Gulyás József tartózkodott Ficsor Ádám titokminiszter meghallgatásán, aki így nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást.

Fodor Gábor ezzel kapcsolatban közölte: a kormány támogatása nem néhány képviselőn múlik, és a kabinetnek éppen elég stabil hátteret nyújt az SZDSZ és az MSZP. Arról, hogy kapnak-e büntetést a politikusok, és ha igen, akkor milyet, egyelőre nem akart beszélni. Közölte: az SZDSZ megfelelő testületei majd eldöntik, mit gondolnak a kérdésről, és kívánják-e szankcionálni. Hozzátette: most minden erővel a kampánnyal akarnak foglalkozni.

A Borsod megyei Szendrőn kirobbant ajánlószelvény-gyűjtési ügyhöz annyi kommentárt fűzött, hogy a településről az SZDSZ egyetlen egy szelvényt sem kapott. Megjegyezte: megbízta a párt borsodi szervezetét, hogy járjanak utána az esetnek, és közöljék vele a vizsgálatuk eredményét.

A holokauszttagadás büntethetővé tételéről azt mondta, a szabad demokraták véleménye szerint nem kell feltétlenül ellenezni egy ilyen javaslatot, de az SZDSZ az ügyben szeretne összehívni egy négypárti egyeztetést, illetve felállítani egy eseti bizottságot is. Fodor Gábor azt mondta, csak akkor működőképes egy ilyen jogszabály, ha széleskörű politikai konszenzus van mögötte. Hozzátette: alapesetben csak olyan törvénynek van értelme, amelynek van hatása a gyakorlatban, olyannak viszont, amely köznevetség tárgyává válik, nincs. Az alkalmazhatatlan jogszabály példájaként említette a jelképtörvényt, mert szerinte egyetlen szélsőjobboldalit sem ítéltek el annak nyomán, de felléptek olyanokkal szemben, akik csillagot tettek a karácsonyfájukra.

Megemlítette, hogy a holokauszttagadást elsőként szankcionáló Németországban sem indult egyetlen eljárás sem a jogszabály alapján, és a német alkotmánybíróság is azon a véleményen van, hogy el kellene törölni, mert feleslegesen korlátozza a szólás és a véleményalkotás jogát. Fodor Gábor megjegyezte, hogy a legjobb törvény sem tud működni, ha a társadalom nem érett rá. Ennek ellenére azt mondta, hogy a magyar javaslatot nem jogi, hanem politikai kérdésként kezelik, és szerintük még akkor is támogatható, ha a gyakorlatban nem lehet alkalmazni, de néhány tízezer embernek lelki megnyugvást jelent.