Ki akar híres lenni?
Bizonyára minden magyar író szeretné, ha műveit többen olvasnák, azok más nyelveken is megjelennének, de a magyar irodalom annyira bele van ágyazva a saját nyelvébe és kultúrájába, hogy a fordítással nyilvánvalóan sok minden elvész - mondta Bán Zsófia a New York-i PEN-fesztivál péntek esti rendezvényén a magyar kulturális intézetben.
2009. május 2. szombat 10:14 - HírExtra
A Four/Négy című találkozón négy kortárs fiatal magyar író, Bán Zsófián kívül Babarczy Eszter, Garaczi László és Térey János mutatkozott be; az 1989 utáni időszak irodalmi és kulturális változásairól folytattak eszmecserét saját műveiken keresztül.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a nyelvi bezártság nem okoz-e klausztrofóbiát, a magyar írók nem szeretnének-e szélesebb körben ismertté válni, Garaczi László kijelentette: őt ez a kérdés így nem nagyon foglalkoztatja. Elmondta, hogy amikor először megjelentek a művei németül, akkor felvillant ez a lehetőség, de egyáltalán nem inspirálja. Hozzátette, hogy ha egy írónak külföldön is megjelennek a művei, akkor már nem csak az eredeti magyar közönségnek alkot.
Az amerikai beszélgetésvezetőnek arra a kérdésére, hogy vajon miért olyan erőteljes a magyar irodalom, Bán Zsófia úgy felelt: a történelem során sok idegen birodalom uralkodott Magyarországon, és talán az egyetlen dolog, ami a magyaroknak megmaradt, az a nyelvük és az irodalmuk volt, amelyben elrejtőzhettek, ahol egymás között maradhattak. Rámutatott, hogy a magyar irodalom sokáig kódolt nyelvet használt, s ez nem múlik el gyorsan.
Garaczi László ennek kapcsán arról beszélt, hogy a magyar írókra mindig nagyon nagy nyomás nehezedett; muszáj volt politikai szerepeket vállalniuk a különböző nehéz történelmi időszakokban. Szerinte a rendszerváltoztatással egy olyan helyzet állt elő, amikor az irodalom felszabadulhatott a politikai szerepvállalás kényszere alól, és ez a folyamat zajlott az elmúlt 20 évben. Mint mondta, az irodalomnak ezen múltja miatt máig nagy tisztelete van Magyarországon.
Ama kérdés kapcsán, hogy a jelenlegi gazdasági válság milyen hatással van az írók tevékenységére, alkotásaikra, Bán Zsófia megjegyezte: a magyar gazdaság és történelem folyamatos válságban volt az utóbbi 500 évben. Ezzel egyetértett Babarczy Eszter is, aki úgy látja, hogy az ország folyamatos politikai válságban van, és a társadalom minden energiáját és képességét fölemészti a politika. Garaczi László pedig azt mondta: a gazdasági válság miatt egyre több szó esik a politikáról, s "az azért zavarni szokta az írót a munkájában", amikor tüntetők rohangásznak az ablaka alatt.
Forrás: MTI