A szakszervezetek leginkább a várt bérfelzárkóztatás elmaradása és a szabad munkaerőpiac hiánya miatt csalódottak. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke az MTI-nek az ötéves uniós tagság érdekképviseleti szempontból egyik legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy az ország betagozódott egy párbeszédre épülő európai modellbe.

Ugyanakkor az egységes szociális Európáról korábban alkotott elképzelés illuzórikusnak bizonyult, csakúgy, mint a sikeresnek látszó szociális piacgazdaság - mondta.

Az eredmények közé sorolta, hogy a magyarországi érdekképviseletek "masszívan" beépültek az európai szakszervezeti mozgalomba, és szerepet kaptak az európai párbeszéd bizottságokban is. A multinacionális cégeknél megalakultak az európai üzemi tanácsok, amelyekben a magyar munkavállalók érdekeit is képviselik. A válság azonban sok tekintetben változtatta meg a tárgyalási pozíciót. "Míg korábban egy-egy nemzetközi cégcsoportnál abban kellett dönteni, hogy hol ruházzanak be, fejlesszenek, ma - működő munkásszolidaritás, de eltérő érdekek mellett - arról kell dönteni, hogy hol zárjanak be gyárakat, építsék le a munkaerőt - fogalmazott Pataky Péter.

A konföderáció első embere hiányolta a határozottabb együttes fellépést is az újonnan csatlakozott országok szakszervezeteivel egy-egy kérdésben.

A pozitív változások közé sorolta az általa "szörnyen" liberálisnak nevezett 1992-es Munka törvénykönyve változását a csatlakozást követően, ám úgy vélte, hogy ez európai irányelv még mindig korrektebb a hazainál. Kifogásolta azt is, hogy Magyarország ratifikálta ugyan az Európai Szociális Chartát, de csak a minimumot, amibe még mindig nem tartozik bele a tisztességes megélhetéshez való jog.