Az új irodalmi témák egy részét azelőtt politikai tartalmuk miatt cenzúrázták vagy nem engedték publikálni, de ide tartoznak a szexualitás kérdésköre mellett a különféle identitásgondok is.

Mint az író, irodalomtörténész, kritikus kifejtette, az utóbbiak egyike a zsidóság mibenlétének problémája, amely szintén a tabutémák közé tartozott a kommunizmus idején, ritkán jelenhetett meg az irodalomban. Kivétel volt például Kertész Imre regénye, a Sorstalanság, amely végül Nobel-díjat hozott az írónak. A magyar íróknak át kell alakítaniuk régi nyelvezetüket, az olvasóknak pedig azt, ahogy olvasnak. Míg azelőtt a sorok között olvasás volt szokás, ma már úgy lehet írni, hogy erre ne legyen szükség. Olyan ez, mintha az íróknak egyik napról a másikra egy új nyelven kellene alkotniuk - mondta Bán Zsófia az osztrák kulturális intézet rendezvényén.

Az ötödik alkalommal megrendezett PEN World Voices Festival több rendezvénye része az Extremely Hungary elnevezésű New York-i és washingtoni magyar kulturális évadnak. A fesztivál kiemelt vendége Nádas Péter; a fiatal, kortárs irodalmat rajta kívül Babarczy Eszter, Bán Zsófia, Garaczi László és Térey János képviseli.

Ugyancsak az osztrák kulturális központban rendezték meg azt az eszmecserét, amelynek témája volt, hogyan változik a haza fogalma az írói tapasztalatban, hogyan jelennek meg fiktív hazák a különböző írói életművekben. Az író-olvasó találkozón Magyarországot Garaczi László képviselte.

A Dél-Amerikából, valamint Kelet- és Nyugat-Európából érkezett írók a fórumon egyebek mellett a várost mint a saját történelmét értelmező multikulturális helyszín fogalmát elemezték.

"Bepillanthattunk egymás gondolatvilágába" - mondta el a beszélgetés után az MTI-nek Garaczi László, aki azt fejtegette a fórumon, hogyan viszonyul Budapest az "elég bonyolult" XX. századi történelemhez, miként változott meg a városkép koncepciója.

Elmondta, hogy Budapest nagyon szép város, de az utóbbi 20 évben saját történelmével küzdött. A rendszerváltozás után egyfelől beindult egy nagyon erős modernizáció, új épületeket emeltek, megváltoztak az üzletek, a város nagyvilágibbá vált, másfelől viszont nagy viták voltak az utcanevekről és azokról a köztéri szobrokról, amelyek a XX. századi diktatúrákra emlékeztettek. Elmondta, hogy a köztéri szobrok ideologizáltsága állandó vita tárgya az új alkotások esetében is.