Hidrobiológiai központot létesíthet az Akadémia

"Az éghajlat, az energia és a víz a legfontosabb kutatási területek közé tartozik" - indokolta kezdeményezését Pálinkás József az MTI-nek nyilatkozva.
Hozzátette: különösen aktuálisak ma a vízzel, a vízgazdálkodással kapcsolatos kutatások. Az elkövetkező években ugyanis a víz alapvető probléma lesz. Így mind a felszíni vizekkel kapcsolatos kutatások, mind az ivóvízbázis pontos felmérése, az ivóvízbázis biztonsága a legsúlyosabb stratégiai kérdések közé tartoznak.

Egy európai értelemben is versenyképes hidrobiológiai központ létrehozása ugyanakkor jól illeszkedne a 2011-es uniós magyar elnökség koncepciójához is, amelynek egyrészt a kutatás-fejlesztés, másrészt a vízgazdálkodás lenne a központi témája.
Pálinkás József ismertetése szerint a központot a Duna, a Tisza és a Balaton kutatására hoznák létre. Magában foglalná az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetét és a Dunakutató Állomását, amelyet intézetté átalakítanánk át. Emellett tervezik létrehozni, a Tiszakutató Intézetet.

"Ezek képeznék a Kárpát-medencei hidrobiológiai kutatások bázisát. A közgyűlésen felhatalmazást kérek az ezzel kapcsolatos munkák elindítására" - hangsúlyozta.
Pálinkás József az MTA előtt álló feladatokat taglalva kitért a kutatóhálózat megújítására, ami egyfajta gördülő rendszerben valósulna meg.

"Ehhez az szükséges, hogy 2-3 kutatóintézet esetében elindítsuk az épületállományt, a műszerállományt és egy kicsit a kutatási témákat is megújító folyamatot. Ez azt jelenti, hogy ezek a kutatóintézetek új helyre kerülnek, a régi ingatlanjaikat pedig értékesítjük. Ily módon a már meglévő vagyon újbóli befektetésével képesek leszünk modern, versenyképes feltételeket biztosítani a többi kutatóintézetnek" - hangoztatta az MTA elnöke, hozzátéve, hogy a program lényegében az összes intézetet érinti.
"Úgy gondolom, hogy ez durván egy tízéves program lesz, amely, ha elkezdődik, szinte önmagától görög tovább" - mondta.

A közgyűlés programját ismertetve, elmondta, hogy szavaznak az új alapszabályról, amely az MTA működését a módosított akadémiai törvényhez igazítja.
"Ez egy teljesen új alapszabály, mert a törvény szerkezetében úgy változott, hogy könnyebb volt újat alkotni, mint a régit módosítani. Sok dolgot átvesz a régiből, de át kellett vezetni az új vezetési struktúrát és világossá kellett tenni az akadémiai döntéshozatal minden egyes lépését" - magyarázta.

Megvitatják a közgyűlésen az MTA doktori szabályzatának módosítását.
"Az MTA doktora címet a továbbiakban is az Akadémia adományozza. A közgyűlésen a doktori szabályzatnak átalakítására is sor kerül, a módosításra azért van szükség, hogy teljesen átláthatóvá, világossá, kiszámíthatóvá tegyük a rendszert a doktori címre pályázók számára" - mondta. Az MTA 2010-ben új tagokat választ, a tagválasztás szempontjait is megvitatják az akadémikusok.

"Ezek egy része paragrafusokba foglalható szabály, egy része pedig olyan megegyezés, amely azt biztosítja, hogy minden osztályon azonos elvek, szabályok alapján válasszanak. Azt kérem majd minden osztálytól, hogy ne az önjelölteket, hanem a szerintük legjellemesebbeket és legalkalmasabbakat válasszák meg. A legfontosabb, szinte kizárólagos mérce a tudományos teljesítmény" - emelte ki Pálinkás József.

Hozzátette: szempont a tudományterületi egyensúly is, és az is előtérbérbe kerül, hogy a pontosan egyforma teljesítménynél inkább a hölgyek javára billenjen a mérleg nyelve. "Nem arról van szó, hogy valamilyen kvótát vezetnénk be," - hangsúlyozta az MTA elnöke.
A közgyűlés keretében megrendezik a külső tagok fórumát. "A külföldi magyar tudósokat a magyar tudományos élet, a magyar tudományos diplomácia fontos részének tekintem" - hangsúlyozta Pálinkás József.

Mint kifejtette, a külső tagság intézménye a kulturális nemzethez való tartozást fejezi ki. Az MTA külső tagjai, részt vesznek az Akadémia életében, a doktori disszertációk bírálatában, a bizottságok munkájában és ebben a továbbiakban is számítanak rájuk.
"A külső tagok fórumán elmondom, hogy szeretnénk a jövőben ezeket a kapcsolatokat még inkább intézményessé tenni. Kolozsvárott létrehoztuk az Akadémia első határon túli regionális bizottságát és szeretném, ha hasonló Szlovákiában is működne" - ismertette elképzeléseit Pálinkás József.