Jó volt idén a magyar érettségi

A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a szövegértési feladatsor Mikszáth Kálmán Jókai Mórról írott regényének epilógusáról tett föl kérdéseket. Arató László azt mondta: ez a szövegértési feladat kevesebb kritikát fog kapni, mint a tavalyi. Nem kifogásolható, patinás, irodalmi szöveg - jellemezte a művet, hozzátéve: ez valóban szövegértési feladat volt.

A második részben három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak 3 órában.

Az érvelési feladat megoldásakor Spiró György egy interjúrészlete mentén a mellett vagy az ellen kell érvelni, hogy a klasszikus magyar írók - például Jókai Mór - művei ma már nehezebben érthető nyelvük miatt átírandók-e egyszerűbb, a mai nyelvhasználathoz közelebb álló nyelvre, hogy visszanyerjék népszerűségben az őket megillető helyet. Az MTE elnöke rámutatott arra: ez nem feltétlenül azt jelentette, hogy bármit le lehetett írni, fontos, hogy olvasásélményeket, tapasztalatokat vártak el a diákoktól.

A műelemzési feladat szövege Lázár Ervin Csapda című novellája volt. A feladat a novellára vonatkozó kérdésekkel segítette, irányította a vizsgázókat. Arató László értékelése szerint ez "nem nagyon nehéz, de nem is nagyon könnyű feladat". Helyesnek nevezte, hogy nem tanult novelláról van szó, s így azt lehetett vizsgálni, valóban tud-e szöveget értelmezni a vizsgázó. "Figyelem, alázat, irodalmi érzék kell a jó megoldáshoz, amely egyfajta szellemi teljesítményt kíván" - összegezte.

Az összehasonlító verselemzésnél Petőfi Sándor: Ivás közben és Vörösmarty Mihály: Keserű pohár című bordalának adott szempontok szerinti összevetését várták. Arató László úgy látja, hogy erről nem nehéz jó összehasonlító elemzést írni; a Petőfi-vers a részegségről, míg Vörösmarty költeménye a sírva vigadásról szól. Hálás téma, feltűnő formai különbségekkel, beszédmóddal - mondta.

Az emelt szintű feladatok kapcsán megjegyezte: évek óta probléma, hogy ha ezt a vizsgatípust "szakjellegűbb vizsgának" tekintik, akkor a gyakorlati szövegalkotásnak középszinten lenne a helye.

Emelt szinten a nyelvi-irodalmi műveltségi teszt egy Babits-esszé (Arany mint arisztokrata) részleteinek megértését, illetve azzal kapcsolatos nyelvtani-mondatelemzési, stilisztikai és irodalmi ismereteket várt el. Az MTE elnöke a Babits-művet "elég igényes esszének" minősítette, s a kapcsolódó feladatokról azt mondta, hogy azok elfogadhatóak.

A műelemzési feladatban Tóth Árpád Erdő című - a vizsgázók számára feltehetően ismeretlen - verse állt. Arató László szerint ez nem remekmű, de jól elemezhető alkotás, a természetélményről jól lehet írni.

Az MTE elnöke kitért arra is, hogy továbbra is van egyfajta "szakadék" a középszinten meghatározott kérdések és a magyartanítás gyakorlata között; a szövegértés fejlesztése nem igazán erőssége még a magyartanításnak.

Arató László szólt arról is, hogy magyarból általában igen vitathatóak a szóbeli tételek, amelyekre nagyfokú szerzőközpontúság jellemző. A műfajcentrikus és problémaközpontú megközelítés fel sem merül, s ez az irodalomtanítás megújulását nem igazán segíti elő - jegyezte meg.

Az érettségi vizsgák kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.