Nagyon kiakadtál ezen a linkes dolgon. Tudnál mondani egy-két példát, amikor a politikus valami egészen vicces dolog hivatkozását helyezte el az oldalán?

Olyat láttam, hogy valaki a mindmegette.hu receptjeire linkelt át, ami lényegében nem baj, de amikor van egy oldal és azon 50 link, azt nem hiszem hogy bárki végig fogja böngészni. Akkor inkább csináljon egy menüpontot, ahol a kedvenc receptjei sajátos elkészítési módját mutatja be, akár videóval is. A legrosszabb példát egy állami vezető honlapján találtam, ahol a kedvenc linkek között több szolgáltató céget és panziót is láttunk.

Szerintem egy politikusi honlap nem gazdasági társaságok reklámozására való. Ebből a példából is látszik, hogy a politikusok nem azt a tartalmat keresik, amik a választókat érdeklik, hanem amit maguk úgy gondolnak, hogy ki kell rakni. A linkelések arra lehetnek jók, hogy a linkelt oldalt még keresőbarátabbá tegyék, mivel egy adott oldalra minél több link mutat, annál előrébb kerülhet a keresőkben.

2008-ban az Obama legnagyobb riválisának az oldalára látogató felhasználókat egy hegyes, lemenőnapos világ fogadta. Milyen lehetőségek vannak politikai tartalom és design között? Mennyire tudnak ezzel a magyar politikusok élni?

Az a fontos, hogy designnak is tükröznie kell a politikus kialakított imázsát. McCainnél azt próbálták meg kihasználni, hogy Obamával szemben ő egy sokkal tapasztaltabb, konzervatív értékekkel bíró, megfontoltabb ember. Ezért voltak a designelemek is olyanok, amilyenek. Később McCain el is ismerte, hogy digitális írástudatlan. A magyar piacon ez a fajta digitális imázsépítés egyáltalán nem következetes.

Konkrét példák kiemelése nélkül, én azt látom, hogy a magyar politikusnak egyedül az a fontos, hogy legyen feltöltve valami, mert megmondták neki, hogy weboldal az kell. Arra, hogy ezzel valaki hatékony imázsépítésbe kezdett volna, még nem is láttam hosszú távú példát. Ez még a kampánykor sem tükröződik sőt, a saját meglátásom szerint 2006 során, mind az MSZP, mind a Fidesz képviselőjelöltjeinek oldalai egy-egy sémára születtek.



Ezzel kapcsolatban azt az érvelést hallottam, hogy a pőre sablonosság éppen a választó tájékozódását segíti. Valóban ez a lényeges brandépítésnél, hogy az egyik legyen nagyon narancs, a másik nagyon piros?

Ez egy furcsa helyzet és csak akkor releváns, ha egy vadonatúj politikusról van szó. Ha őt bepirosozzuk, vagy benarancssárgázzuk - és ugye a választási kampányok során a pártok népszerűsége növekszik - akkor az valóban hozhat neki szavazatokat. De nem egyszer látunk olyan példát is, hogy nagyon népszerűtlen periódusban, egy adott párt jelöltje mégis bejut egyéni képviselőként, azért mert a választókerületben őt Gipsz Jakabnak ismerik, aki sokat tett a városért, és tök mindegy, hogy milyen színekben indult.

Eddig még csak egy pár EP-választásos microsite került fel a netre, gondolod, hogy a számuk majd feljebb kúszhat?

Remélem (nevet). Amit látok, hogy az MSZP nagyon retró-designt vett fel, az ő oldaluk már elérhető. A Fidesz nagyon konzervatív, inkább arra megy rá, hogy azokat a vádakat, melyek folyamatosan érik őket (pl. hogy nincs programjuk) ezekkel a microsite-okkal és az itt található videókkal hárítsák. Az MSZP-nél pedig az érezhető, hogy inkább elvonatkoztatni kívánnak az eddigi arculattól, a retróval akarják megmozgatni a fiatal választókat, a microsite még nem az EP-választásról szól, inkább a válságkezelésről.



Az internet költséghatékonyságát is említetted az előadásodban, mégsem tűnik egyértelműnek, hogy a hagyományos kampány drágább lenne a webesnél, emellett az utca nyilvánosabb fórum is mint az internet. Elárulhatod, hogy a politikusok általában mekkora összegeket költenek egy-egy oldalra?

Azt sajnos nem. Az internet költséghatékonysága alatt azt értettem, hogy ennél mérhetőbb marketingeszközt nem tudsz mondani. Én látom az analitikában, amikor megnézzük egy oldal látogatottságát, hogy honnan jön a felhasználó, mennyi ideig marad az oldalon, miket néz meg, stb., míg egy TV-hirdetés vagy óriásplakát hatékonyságát nem tudod ennyire direkten mérni. A legjobb viszont az, hogy szegmentálva tudod elérni a célréteget.

Ha a megrendelő kiköti, hogy számára a 18-25 évesek megtalálása a fontos, én a lehető leghatékonyabban tudom elérni azokat. Erre a plakát is képes, de mivel a szórás jóval nagyobb, azokért is fizetsz, akikért nem akarsz. Mindemellett én is úgy gondolom, hogy az internet soha nem lesz képes átvenni a hagyományos kampányeljárások szerepét teljes egészében, ám a felhasználók számának növekedésével egyre-egyre hangsúlyosabb lesz.

Láttam, hogy nagyon ingattad a fejedet, amikor Zsolt Péter a technológiai determinizmusról beszélt, gondolod, hogy az internetnek igenis számottevő befolyása van a társadalom struktúrájára?

Akkor ingattam a fejemet, amikor arról beszélt, hogy az internetnek nincs hatása az oktatásra. Én pont azt gondolom, hogy ennek a jövőben teljesen át kell alakulnia, mert mi volt régen? Voltak enciklopédiák, könyvek, ebből tanult az ember, majd visszaadta az órán, és végül gyakorlatban kamatoztatta. Most beírom a Google-be, hogy atomfizikai elméletekre lennék kíváncsi, és az egyből ki is dobja.

Nincs szükségem arra, hogy magoljak, hisz’ 25 perc alatt elsajátíthatom azokat a részleteket, amit más éveken keresztül magol, hogy bármikor fel tudja idézni. Ez a tudás állandóan elérhető, míg egy enciklopédiát nem biztos, hogy ilyen gyorsan megtalálod a könyvtárban. Az oktatásnak a jövőben sokkal inkább a gyakorlatiasságra kell összpontosítania, mint az elméleti tudásra, hisz azt a wikipédia és hozzá hasonló oldalak helyettesíthetik.