Súlyosabb büntetések, gumibotos közterület-felügyelők

A büntető törvénykönyv módosítása a két nyomtávú büntetőpolitika megvalósítását szolgálja. Egyrészt nagyobb szigorra, súlyosabb büntetésekre van szükség, másrészt fontos a sértettek védelme - közölte Draskovics Tibor.

A Bajnai-kormány programjának egyik markáns pillére a közbiztonság megerősítése: egyrészt a rendőrség láthatóvá és elérhetővé tétele, másrészt a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény érdemi, átfogó módosítása, harmadrészt a közbiztonság megerősítésében érdekelt szereplők jobb együttműködése - tette hozzá.

Ennek érdekében egyrészt bevezetik az erőszakos többszörös visszaesők fogalmát, ez azokra a bűnözőkre vonatkozik, akik legalább három alkalommal erőszakos bűncselekményeket követnek el egymás után. Így például háromszoros rablás esetén akár 12 évre is elítélhetnek valakit - mutatott rá.

A fegyverrel elkövetett rablások és betörések esetében is érdemben növekednének a büntetési tételek, a jövőben legalább öt évre büntetnék ezt. Ráadásul egy februárban életbe lépett jogszabály alapján az ilyen bűncselekmények előkészülete is büntetendővé vált - mondta a miniszter.

A rendőrök és a pénzügyőrök elleni támadás esetén is tovább emelkednek a büntetési tételek. "Aki Molotov-koktélokkal vagy féltéglákkal hajigálja a rendőröket az számítson arra, hogy sok évre börtönbe kerül" - hangsúlyozta Draskovics Tibor.

A kormány a sértettek védelmének gyakorlatán is változtatni szeretne - fűzte hozzá.

Ha valakit megtámadnak, akkor az a jövőben jogosan megvédheti magát, nem lesz "kitérési kötelezettség". Emellett a kormány javasolja a "megelőző jogos védelem" lehetőségét is. Így az állampolgárok kiépíthetnek olyan technikai rendszereket, amelyek kockázatosabbá teszik az elkövetők számára a támadást, ezek azonban nem irányulhatnak élet ellen és fel kell hívni a védelmi berendezés működésére a figyelmet - mondta a miniszter.

Módosítják a "tevékeny megbánás" szabályait is: aki három évnél kevesebbel büntethető cselekményt követ el és megállapodik a jóvátételről a sértettel, az akár teljes mértékben mentesülhet a büntetés alól. Emellett a sértettek azért is hamarabb hozzájuthatnak majd a kártérítéshez, mert a büntető bíróságnak az ítélet kimondásával a kár megtérítéséről is rendelkeznie kell. Ha a kár összege világosan kiderül, nem kerül az eset a polgári bírósághoz is - tette hozzá.

Új elemként jelenik meg, hogy a szabadságvesztést részben fel lehet függeszteni. Ezzel meg lesz a lehetősége a bírónak, hogy miután az elkövető már letöltötte büntetése egy részét, szabadon engedjék - mutatott rá.

Különösen súlyos bűncselekmények esetén az előzetes letartóztatás ideje négy évre emelkedne. Ezzel párhuzamosan azonban két évre csökkentenék az előzetes letartóztatás határidejét az öt évnél rövidebb szabadságvesztéssel fenyegetett ügyekben - mondta Draskovics Tibor.

A Btk. módosítása azt a célt is szolgálja, hogy legyenek gyorsabbak a bírósági eljárások. Ennek érdekében tárgyalási őrizetbe vételt rendelhet el a bíró, ha a gyanúsított nem jelenik meg a tárgyaláson. A bíróság elé állítás határideje harminc napra emelkedik. Bővülnek a tárgyalásról való lemondás lehetőségei: a vád és a védelem együtt javaslatot tehet a büntetésről a bírónak - tette hozzá.

Emelkedne a pénzbüntetések alsó és felső határa: 75 ezer forint lesz a legkisebb, 108 millió forint a legnagyobb kiszabható büntetés - mondta a miniszter.

A bűnözők elleni összefogás értelmében módosítják a sporttörvényt is, ennek értelmében az esemény szervezőinek kell majd a személyi és technikai feltételeket előteremtenie a biztonság érdekében. A felelősséget a rendező viseli, a rendőrségnek pedig meg lesz az a joga, hogy ne engedélyezze az esemény megtartását. Nincs külön program azonban arra, hogy az állam támogassa az ezzel járó fejlesztéseket - tette hozzá a tárcavezető.

"Ha nincs biztonság, nincs meccs. Véget kell vetni a sporthuliganizmusnak. Ehhez pedig dokumentálás, biztonsági személyzet, egyénre szóló beléptetés szükséges" - emelte ki Draskovics Tibor.

Ez eddigieknél is fontosabb szereplő lesz a közterület-felügyelet, ezért bővítik hatáskörüket. A felügyelők önvédelemből használhatnak majd gumibotot, de sokkal szűkebb körben, mint a rendőrök - mutatott rá.

A miniszter arról is beszélt, hogy a Fidesz "három csapás" elnevezésű javaslatának és a kormány előterjesztésének van közös eleme: határozottabban fel kell lépni az erőszakos bűncselekményeket többször egymás után elkövetők ellen. Ugyanakkor a kormány megítélése szerint ezt alkotmányosan kell tenni, a "három csapás" viszont nem az, hiszen elvonná a bírótól a mérlegelés lehetőségét - tette hozzá.

Fontos különbség a kormány javaslata és a Fidesz "amerikai importterméke" között, hogy az ellenzéki párt előterjesztése szerint lényegében mindegy, hogy mit követett el valaki három alkalommal.

A 2004-2007-es privatizációkat vizsgáló üggyel kapcsolatban Draskovics Tibor kiemelte: nem érez személyes felelősséget az ügyben.

"Az ÁSZ-vizsgálat nem arra az időszakra nézve vetette fel az esetleges bűncselekmény gyanúját, amikor én pénzügyminiszter voltam. (...) Meggyőződésem, hogy semmi olyasmi nem történt, ami büntetőjogi megítélést igényelne. Legalábbis amiről tudtam, vagy tudnom kellett volna" - tette hozzá.