Diktálnának a romák?

Az Európai Roma Jogok Központja (ERRC), a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetek a rendelkezésre álló szakértői anyagok, a sértettek és a tanúk meghallgatása, az ügy hivatalos kommunikációja, valamint a nyilvánosságtól elzárt eljárások elemzésének módszerével készítette a jelentést.

Az összegzést ismertetve azt követelik: a tűzoltóság hozza nyilvánosságra, mi okozta a Pest megyei település cigánysorán február 23-án keletkezett tüzet, a mentősök miért nem ismerték fel azonnal, hogy a 27 éves édesapa és 5 éves kisfia halálát lőtt sérülés okozta, és mi lett a rendőrségi fegyelmi vizsgálat eredménye. A kormánytól azt várják, hozza nyilvánosságra az illetékes szaktárcáknál folytatott vizsgálati eredményeket.

A rendelkezésükre álló adatok összegzéséből kiderült: a tragédiát követően először a dabasi televízió munkatársai, majd a rendőrség és a tűzoltók érkeztek a helyszínre, a késve megjelenő mentőben pedig nem volt mentőorvos. A tűzoltók annak ellenére, hogy egy benzines kannát és parafa dugós üvegdarabokat találtak a ház közelében, elektromos zárlat miatti tűzről beszéltek, a rendőrség pedig nem vette figyelembe a tanúk elmondását, hogy lövéseket hallottak - az összes bűncselekményre utaló jelet figyelmen kívül hagyták - mondta Pelle Andrea, a TASZ képviselője.

Hozzátette: amikor a család kérésére újra kivonultak a rendőrök, nem zárták le a helyszínt - erre csak Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselő megjelenésekor került sor, miután értesítette a Nemzeti Nyomozó Irodát -, így szinte az összes bizonyíték megsemmisült.

Véleményük szerint nyomkövető kutyákat és légi felderítést is alkalmazni kellett volna, ugyanis a havazás miatt meg lehetett volna állapítani, hogy a támadók milyen irányba menekültek el, és legalább 100 méteres körzetben le kellett volna zárni a környéket. Pelle Andrea katonai bűncselekménynek nevezte, hogy az egyik helyszínelő rendőr belevizelt egy olyan lábnyomba, amely valószínűleg a támadóé volt, és azt állította, hogy a ház közelében talált lőszerhüvelyeket maguk a sértettek rakták oda.

Megjegyezte: két hónap elteltével ma sem tudni, mi okozta a tüzet, hogy az elrendelt fegyelmi vizsgálatnak mi lett az eredménye.

A mentőszolgálattól arra várnak választ, miért nem vetkőztették le a kiérkezésükkor már elhunytakat, hogy megállapítsák a sérüléseket, és miért nem volt mentőorvos az autókban.

Udvari Márton, a NEKI képviselője úgy fogalmazott: minden eljáró hatóság vétett hibát, és a jelentés elkészítésével az a céljuk, hogy felhívják a közvélemény és a hatóságok figyelmét. Azt is szeretnék megtudni, hogy a tragédia után elrendelt mentős- és rendőrségi továbbképzésre, új szemléletű eljárás bevezetésére sor került-e.

Követelik, hogy a rendőrség egy világos elkövetői profilt hozzon nyilvánosságra, és a nyomozásnak legyen része a rasszista motiváció. Pelle Andrea kijelentette: az NNI által vizsgált, romák elleni támadás ügyében kimondható, etnikai indíttatásból követték el. A jogvédő úgy véli, amennyiben a hatóságok tovább hallgatnak, a romák joggal érezhetik úgy, a rendőrség nem védi meg őket, ezért nem törvényes eszközökkel fogják megvédeni magukat, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.

AZ ERRC azt várja a rendőrségtől, hogy a rasszista indíttatású bűncselekmények nyomozásakor vegyék figyelembe a nemzetközi alapelveket és tapasztalatokat.
A jogvédő szervezetek jelentésüket elküldték az egészségügyi, a rendészeti, az önkormányzati tárcának, valamint a Miniszterelnöki Hivatalnak és az országos rendőrfőkapitánynak.

Tatárszentgyörgyön február 23-ára virradóra lőtték agyon ismeretlenek a feltehetően Molotov-koktéltól kigyulladt házukból menekülő Csorba Róbertet és kisfiát, 6 éves kislánya a lövések következtében súlyosan megsérült. A hatóságok először füstmérgezésként állapították meg a halál okát, a tüzet pedig elektromos zárlatnak minősítették. A tatárszentgyörgyi tragédiát követően a miniszterelnök jelentést kért az illetékes tárcáktól, és ezek megállapítása szerint eljárási és szakmai hibák történtek.

A Pest megyei főkapitány fegyelmi eljárást kezdeményezett a forró nyomos parancsnok és a helyszíni szemle vezetője ellen. Bár a tragédia éjjel fél egykor történt, a bűncselekmény tényét csak délután, a boncolást követően ismerték el. A gyilkosság napokig téma volt a parlamentben, és rendhagyó módon Kállai Ernő kisebbségi ombudsman is felszólalt, etnikai béketerv kidolgozását sürgetve.

A rendőrség eddig nem találta meg az elkövetőket. A tavaly novemberi nagycsécsi, szintén két halálos áldozatot követelő támadást és az áprilisi tiszalöki gyilkosságot valószínűleg ugyanazok követték el. Az ügyeket az országos rendőrfőkapitány egyesítette, és 50 millió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki.