A problémák

A problémák akkor kezdődtek, amikor az amúgy sem stabil Topolánek-kormány egy elvesztett bizalmi szavazás után lemondott. A pénteken felálló cseh szakértői kormány nem csak a csehországi politika kaotikus helyzetét mutatja, de akár szimbóluma lehetne az Európai Unió „válságának” is. Csehország soros uniós elnöksége gyakorlatilag politikai botrányba fulladt.

A rúd azonban rájár mind az EU-ra, mind a cseh kormány(ok)ra. Egy április 29-én keltezett uniós elnökségi dokumentum ugyanis kiverte a biztosítékot több tagállamban, de Unión kívüli országokban is. Az EUobserver értékelése szerint ezzel világossá váltak, hogy a – válság hatására – háttérbe kerülő, bevándorlásra és keleti bővítésre vonatkozó konfliktusok.

Hogy miről is van szó pontosan? A már említett dokumentum „európai országokként” nevezte meg Ukrajnát, Moldovát, Örményországot, Fehéroroszországot, Azerbajdzsánt és Grúziát, mindemellett a felsorolt országokkal kapcsolatban vízumkönnyítést emlegettek.

A dokumentumot elfogadták az uniós diplomaták, azonban változtatásokkal együtt. Hollandia és Németország erősködésére döntöttek úgy Brüsszelben, hogy a hat országot „Kelet-Európai Partner” névvel illették az európai országok megnevezés helyett. A fenntartásaikat közlő eurokraták szerint az „európai országok” megnevezés túlságosan bővítéspárti. Mindemellett a vízummentes utazás ötletétől – amit az irat cseh verziójában lehetett találni – igen távol esik az új verzió, amely szerint a vízummentesség távlati cél lehet csak.

Félelmek

Hollandia és Németország félelmeit meg lehet érteni, hiszen a bevándorlás kérdése Franciaország és Olaszország mellett éppen ebben a két államban jelentik a legnagyobb kihívást. A sokszínűségére büszke Európa a gazdasági válság, valamint a belföldi etnikai kérdőjelek hatására egyre óvatosabbá válik a bevándorlás és a keleti bővítés kapcsán. Hollandiában a muzulmánok holland társadalomba való beilleszkedése gyakran igen nehezen történik. Ennek oka nem csupán a muzulmánok vaskalapossága, de az is, hogy a befogadó társadalom gyakran nem tudja, vagy adott esetben nem akarja tudomásul venni a befogadottak igényeit. Theo van Gogh filmrendező muzulmánok általi meggyilkolása világosan megmutatta, hogy két út van egy társadalom előtt: vagy nem fogad be jövevényt, vagy ha igen, akkor a két fél kompromisszumot köt. Most azt látni, hogy a kompromisszumoktól való félelem sok esetben irányítja a reflexeket.

A két ponton való módosítással kapcsolatosan látszólag apró dolgokról beszélünk… De csak látszólag. Ukrajna uniós álmai ugyanis szertefoszlani látszanak az új szövegezéssel – írja az EUobserver, azonban kis kiegészítést muszáj hozzáfűzni. Ukrajna lakosságának nagyobb része ugyanis – még ha nem is ellenzi, de – nem támogatója az euroatlanti integrációnak. Az ukrán politikai elit azon része, amely most még hatalmon van, a nyugat felé orientálódik. A nyugatpárti erők vezetője Viktor Juscsenko államfő, aki népszerűsége nagyot zuhant a narancsos forradalom óta, míg az oroszpárti, illetve inkább középre húzó erők Oroszországgal ellentétben valószínűleg nem fogják erőltetni a csatlakozási szerződés mihamarabbi aláírását.

Komoly hátrány

Mindemellett a vízum átszövegezése azt jelenti, hogy az országok lakossága – leszámítva néhány diplomatát és üzletembert komoly harcot kell, hogy folytasson az állami bürokráciával azért, hogy meg tudja látogatni az uniós tagállamokban élő rokonait, barátait.

Mindeközben Azerbajdzsán és Grúzia nem tudta meggyőzni Brüsszelt, hogy a dokumentumba vegyék be a másik területi integritásának tiszteletben tartását. Ehelyett a nemzetközi jog elveinek és normáinak a tiszteletben tartásáról szól a fáma, ami sokkal tágabban értelmezhető megfogalmazás, mint amit Tbiliszi és Baku szeretett volna. Az azeriek számára a passzus a Nagorno-Karabakh szakadár tartomány miatt lenne fontos, amely tartomány számára Örményország könnyen tud fegyveres segítséget nyújtani.

Mindezek ellenére a hat állam – melyekkel hagyományosan a posztszovjet országoknak van szorosabb kereskedelmi kapcsolatai – a jövőben várhatóan könnyebben be tud majd kapcsolódni kereskedelmén keresztül az európai pénzforgásba.

Lehetőség

Mindez csak a kezdet – mondta egy cseh diplomata. „Az oroszok negatívan állnak hozzá, de az már az ő bajuk. Ők zéró összegű játszmának gondolják ezt, mi nem” – folytatta, holott azért a helyzet nem ennyire egyszerű. Nem csak Oroszország problémájáról beszélünk addig, amíg Moszkva kezében vannak a földgázcsapok, amíg a nyugat tehetetlenül nézi végig a grúziai hadműveleteket. Egy tipikusan európai megoldás: előre visz, de csak hosszú távon – állapította meg a European Council on Foreign Relations.

A hosszú távban bárki biztos lehet, azonban az EU konzekvensen piszkálja Oroszország érdekszféráját. A keleti partnerség egy lehetőség arra, hogy Brüsszel és Moszkva között további hidak épüljenek – mind gazdasági, mind politikai értelemben.

Ez azonban azt is jelenti, hogy ha Oroszország zéró összegben tud gondolkodni a kétoldalú kapcsolatokat illetően, akkor arra nem az a válasz, hogy az ő baja, hanem az, hogy meg kell győzni, hogy nem úgy van. Erőpolitikával Moszkvának rontani – ezt már megpróbálták páran, de nagyon ritkán lett belőle siker.