Keresztes hadjárat a farmer ellen

A nadrág ellen, amely a nimes-i vászonból ("denim") készült indigófestéssel (a "jeans" a "genovai kék" színre utal) eredetileg tengerészek számára, olyan tekintélyes lapokban intéztek az elmúlt napokban kirohanásokat, mint a The Wall Street Journal vagy a The Washington Post. Ez utóbbiban George Will, az egyik legismertebb amerikai konzervatív publicista úgy vélekedik: "A Denim-démon nem csupán a végső stádiumban lévő nemtörődömség jelképe, hanem még képmutató is azáltal, hogy olyan gazdag hölgyek is viselik, akik benzingőzös terepjárókon mennek bevásárolni a bio-szupermarketekbe."
Will szerint a farmer jelképezi a társadalom kollektív behódolását a "banálisnak" és az "éretlennek" és a hideg rázza ki, amikor egész családokat lát "a semmi uniformisában".

Más megközelítésben mennydörög Daniel Ask író a The Wall Street Journalban: szerinte azok, akik a farmerviselettel "politikailag korrektnek, pacifistának, haladónak" hiszik magukat és úgy öltik magukra, mint az 1960-as évek ellenkultúrájának távoli visszhangját, elfelejtik, hogy a "denim" háborúk szülötte: már Garibaldi is viselte és ez volt a legpratiktusabb viselet a hadiflották legénysége számára.

Az individualistákat, konzervatívokat, sznobokat bosszantó divat, amelyet az 1800-as évek elején a német zsidó Levi Strauss család indított el az Egyesült Államokban, ma is óriási üzlet. Az éves eladások 15 milliárd dollár (3000 milliárd forint) körül mozognak, és egy amerikai nő ruhatárában átlagosan 14 darab van belőle. Ma már a legelitebb éttermekben is elfogadott viselet. Az 1950-es években a híres énekest, Bing Crosbyt még kitiltották egy elegáns Los Angeles-i étteremből, mert farmert viselt. A sztár úgy állt bosszút, hogy legközelebb a Levi,s által külön a számára varrt mellényes farmeröltönyben tért vissza ugyanoda.

Will odáig megy, hogy "nemzeti pestisnek" nevezi a farmert, "az agrárius múlt iránti nosztalgikus infantilizmus tünetének", éppen csak azt nem állítja, hogy a jeans az oka a pénzügyi válságnak. A The Wall Street Journal pedig azt is megpendíti, hogy ugyanúgy súlyos adókkal kellene sújtani, mint a dohányárukat. Az "ok nélküli lázadás" egykori jelképét, Marlon Brando, James Dean és a többiek kedvenc ruhadarabját, amelyet Elvis Presley azért nem akart hordani, mert neki, mint déli embernek a nyomort jelentette, manapság olyan milliárdosok viselik, mint Bill Gates, Steve Jobs vagy a Szilícium-völgy iparbárói.

A La Repubblica az új amerikai "kultúrharc" kapcsán emlékeztet arra, hogy hasonló küzdelmeket próbáltak vívni annak idején a rock and roll, a miniszoknya, a hosszú haj, a mobiltelefon és a videojátékok ellen is. "Ha Amerika a pokolra jut, ahogyan azt jövendölik, farmerban megy" - írta a római lap.