Obama a hős nagybácsijával áll bosszút Merkel-en
Obama nem hivatalos látogatásra készül Németországba. Az elnök egy már tavaly belebegtetett személyes családi emlék után nyomoz Türingia egykori koncentrációs táboraiban és Drezdában.
2009. május 10. vasárnap 18:05 - Tatai Gábor
Kedvelt úti cél
A G20-ak tanácskozását kövező Strasbourg-i NATO-csúcs alkalmával, Obama már egyszer látogatást tett a vidéki Németországban, amikor rövid ideig Baden-Badenbe tartózkodott. Mint elnökjelölt, 2008 júliusában csaknem 200 ezer ember előtt beszélt, a berlini győzelmi oszlopa előtt, a kampány németországi szakaszát hihetetlen médiafigyelem követte világszerte mindenhol. A német vezető diplomaták most abban reménykednek, hogy a személyes jellegű látogatás csak tovább mélyíti a két ország közti barátságot, és a vezetők kapcsolatában is pozitív fordulatok várhatók.
Mivel az elnök családi háttere erősen multinacionális, a választási kampány során számtalanszor érte az a vád, hogy teljesen híján van a hazafi érzületeknek és eszméknek. A demokrata jelölt, ezeket a feltételezéseket több ízben is azoknak a rokonainak a felemlegetésével próbálta elütni, akik a másodi világháború alatt Európában teljesítettek szolgálatot. Anyai nagyapja, Stanley Dunham például a normandiai partraszállást követően, „Patton tábornok seregében masírozott”, anyja nagybátyja pedig „ott volt, amikor az amerikai erők felszabadították Auschwitz-t”.
Homályos részletek
Charlie Payne valóban Obama rokona volt, a 89. gyalogosszázad bátor katonájaként harcolt a nácik ellen: „A családi történetek szerint, amikor hazatért a háborúból, felment a padlásra, és hat hónapig nem volt hajlandó elhagyni a házat. Valami borzasztó mély sebet ejtett rajta, de ebben az időben még nem voltak olyan államilag garantált lehetőségek, ami segített volna neki feldolgozni ezt a féle fájdalmat” – vallotta az elnökjelölt, egy az amerikai hadsereg katonáinak poszt-traumatikus kezeléséről szóló vitában.
Miután a republikánus ellenfél szelíd derűvel Obama tudtára adta, hogy Auschwitz-t nem az amerikai erők, hanem a Vörös Hadsereg szabadította fel, a demokraták elnökjelöltje zavartan pontosítva elmondta, hogy a nagybácsi még sem Auschwitz, hanem Ohrdruf felszabadításában működött közre, ami ekkor a Buchenwald-i haláltábor kisegítő munkatábora volt. Buchenwald-ban 50 ezer ember vesztette életét 1945. áprilisáig, az amerikai katonák bevonulásáig.
Charlie nyomában
A Fehér Háznál érdeklődő újságírók csütörtökön azt a választ kapták, hogy egyelőre nem lehetséges megerősíteni a hírt, miszerint az elnök a következő hónapban Buchenwald-ba és Drezdába látogatna. Érdekesség, hogy mindeközben a türingiai és saxony-i tisztviselők azt nyilatkozták, hogy ők már tájékoztatva vannak a közelgő látogatással kapcsolatban. A pletykák szerint, az amerikai különleges szolgálat emberei már napok óta a környéken tartózkodnak, hogy kiválasszák a legmegfelelőbb és legbiztonságosabb szálláshelyeket Obama számára.
Obama előreláthatólag a normandiai partraszállás 65. évfordulója előtt egy nappal, június 5-én fogja a Buchenwald-i tömegsírokat felkeresni. A helyi holokauszt múzeum igazgatója, Volkhard Knigge szerint, az amerikai elnök azon katonák emléke előtt fog kegyelettel adózni, akik a tábor felszabadításával 903 gyermek életét is megmentették, és akik közül többen a mai napig itt nyugszanak. Berlin már most olyan spekulációkba bocsátkozott, hogy Obama a Nobel-díjas író, Elie Wiesel társaságában fog megjelenni, aki maga is Buchenwald-i túlélő.
Történelem lecke?
A német kormányszóvivő, Thomas Steg azt nyilatkozta: lehetséges, hogy Mr. Obama „olyan történelmi helyeket fog meglátogatni, melyek a második világháború különböző aspektusaihoz kapcsolódva a pusztítás, az újjáépítés, a népirtás és a civilizáció csődjéről tanúskodnak”, emellett az elnök azokat az egyes helyszíneket is felkeresi, melyek „biográfiai hivatkozásokkal” bírnak a saját családja számára.
Egy koncentrációs tábor meglátogatása fontos jelzés Izrael és az amerikai zsidó szavazók felé, akik az utóbbi időkben erős gyanakvás jellemez Obama politikájának irányában. Amellett, hogy az elnök teljes mértékben elismeri a holokauszt borzalmait, még olyan szenzitív részletekre is figyel vendéglátója irányában, mint hogy a Buchenwald-ba tett látogatása után, a szövetségesek gyújtóbombái által porráégetett Drezdát is felkeresi. Az elnök ezzel azt akarja kifejezni, hogy a német nép ugyan úgy szenvedett a háborúban, mint a világ más országainak lakossága.
A bosszú
A drezdai látogatásnak létezhet egy egészen mástermészetű oka is, mégpedig a német kancellár, Angela Merkel-en való elégtétel. Amellett, hogy a német kormány mindenfelé azzal hangoskodik, hogy milyen jó a viszony a két vezető között, érdemes megjegyezni, hogy amikor Obama európai kampánykörútja során Berlinbe látogatott, Merkel nem engedte meg neki, hogy a Brandenburgi Kapunál mondja el nyilvános beszédjét, majd a G20-ak tanácskozásakor, az amerikai gazdasági stimulációs csomag legádázabb ellenzőjének bizonyult.
Merkel tehát betett Obamának jelöltként is és elnökként, ezért nem csoda, ha az amerikai vezető, most a nem hivatalos körút mellett döntött, éppen amikor Merkel gőzerővel nyomatja a közelgő választások előtti kampányát. Nem lesz közös kép, se közös fogadás, Obama Berlinnek még csak a közelébe sem szándékozik menni. Nem így Merkel, aki már most bejelentette, hogy amennyiben Obama jön, ő is leutazik Drezdába, ám hiába az utólagos igyekezet, a találkozó minden hivatalos keret nélkül fog lebonyolódni, éppen akkor, amikor a kancellárnak a legnagyobb szüksége lenne a világ legnépszerűbb vezetőjének a támogatására.
Forrás: HírExtra / Der Spiegel / Times ONLINE