A kormány úgy számol, hogy a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében - az április 19-én, a kormány által elfogadott válságkezelő program elemein kívül - idén már várhatóan nem lesz szükség újabb megszorításokra. A válságkezelő program tervezett törvénymódosításai várhatóan június végéig a parlament elé kerülnek.

A Bajnai-csomag eleme a 2010-es adócsomag is, amelyet június 30-ig kíván elfogadtatni a parlamenttel a kormány. Ebben szerepel többek között az ingatlanadó bevezetése, a személyi jövedelemadó-kulcsok és a sávhatárok további módosítása, továbbá a jövedelmek "szuperbruttósítása".

Az MTI információi szerint a javaslatról informális frakcióülésen tárgyalnak jövő kedden az MSZP-s képviselők, 20-án pedig a kormány elé kerül az indítvány, amelyről június első hetében tárgyalhatnak a parlamenti bizottságok.

Bajnai Gordon további intézkedéseket ígért a devizahitelesek megsegítésére. Az MTI úgy tudja: június végéig újabb megállapodás születhet erről a kormány és a kereskedelmi bankok között.

A miniszterelnök kilátásba helyezte a MÁV rendbetételét is, amelynek része az utazási kedvezmények szűkítése. Az MTI értesülései szerint ez a koncepció a hónap végéig készülhet el. Ugyanez a "biztos kéz" programról szóló indítvány kidolgozásának határideje is, ez az építőiparban teremtene tisztább viszonyokat, többek között a körbetartozásokat akadályozná meg.

Parlamenti döntést nem igénylő intézkedés volt, hogy ne lehessen eltéríteni az államtitkárok fizetését, valamint az, hogy 50 százalékkal csökkenjen az állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsi és felügyelő bizottságai tagjainak tiszteletdíja.
A nyugdíj- és az adótörvények módosítását hétfőn minden bizonnyal elfogadja a Ház, miután múlt héten - az MSZP és az SZDSZ szavazataival elfogadták a módosító indítványokat.

A nyugdíjszabályok változtatásával július 1-től megszűnik a 13. havi nyugdíj, azaz ennek második, novemberben esedékes részletét idén már nem folyósítják. Ehelyett "nyugdíjprémiumot" vezetnek be, amelynek az összege csak akkor éri el a mai 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget, ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot. E juttatást akkor fizetné a kormány leghamarabb, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet. A válságkezelő program szerint a kormány úgy számol: 2012-2014-ben érheti el a GDP-növekedés a 3,5-4 százalékot.

Változnak a nyugdíjindexálás, vagyis az évenkénti nyugdíjemelés szabályai is: amennyiben a GDP-növekedés 3 százalék alatt marad, a fogyasztói áremelkedés mértékében nőnek a nyugdíjak. Ha 3 és 4 százalék között van a GDP-növekedés, a nyugdíjemelésben 80-20 százalék lesz az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés aránya, 4 és 5 százalék között pedig ez az arány 60-40 százalék lesz. Ha a GDP-növekedés eléri az 5 százalékot, akkor érheti el ismét az 50-50 százalékot a nettó átlagkereset-infláció aránya. 2012-től évente hat hónappal, 62-ről 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, ami először az 1952-ben születetteket érinti.

Az adómódosítások szerint az szja alsó sávhatára 1,9 millió forintos jövedelemig kitolódik, 5 százalékponttal csökken a munkaadói járulék, a minimálbér kétszereséig. A csomag része a táppénz 10 százalékpontos csökkentése, egyes jövedéki adó alá tartozó termékek - cigaretta, alkohol, üzemanyagok - adó-terhelésének növelése átlagosan 5-6 százalékkal, az áfa 5 százalékos emelése és a 18 százalékos kedvezményes áfa-kulcs bevezetése, utóbbi alá a tejtermékek, a pékáruk és a távhő tartozik majd.

A tervek szerint egy héttel később arról a módosítási csomagról szavaz a parlament, amely tartalmazza a miniszterek fizetésének 15 százalékos csökkentésének lehetőségét, az állami vezetők jubileumi jutalmának felfüggesztését, a napidíjak megfelezését, valamint azt, hogy ne lehessen pénzben megváltani a ki nem vett szabadságot.

A Bajnai-kormány április 19-én döntött a válságkezelő programról. A miniszterelnök többször is elmondta, hogy a program négy pillérre épül: világos célokat jelöl ki és átfogó, határozott intézkedéseket tartalmaz a rövid távú válságkezelésre, a költségvetési egyensúly hosszú távú javítására, a növekedés fenntartható ösztönzésére és a Magyarország iránti bizalom tartós helyreállítására.

A miniszterelnök aznap nemzetközi sajtótájékoztatón, prezentáció formájában ismertette a válságkezelő program részleteit. Ezek közül már a parlament előtt van a nyugdíj- és az adótörvények módosítása, a miniszteri fizetések csökkentése, valamint a büntető törvénykönyv módosítása. Utóbbi eredményeként szigorúbb fellépésre lesz lehetőség a visszaesőkkel és a fegyveres elkövetőkkel szemben, nagyobb védelem nyújtható a bűncselekmények áldozatainak.